A Fehér Ház nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megakadályozta, hogy a szingapúri chipgyártó, a Broadcom felvásárolja a kaliforniai Qualcomm telekommunikációs vállalatot. A döntés hátterében az állt, hogy az Egyesült Államok a cégeladás miatt elveszíthette volna vezető szerepét a mobiltelefonok új nemzedékéhez szükséges technológia megteremtésében és a szabványok meghatározásában.

Donald Trump elnök a hétfőn aláírt rendeletével megakadályozta a felvásárlást. Arra hivatkozott: "hitelt érdemlő bizonyítékok" vannak rá, hogy a mintegy 140 milliárd dolláros üzlet "kárt okozna az Egyesült Államok nemzetbiztonságának".

Ha létrejött volna az ügylet, akkor a technológiai ipar egyik legnagyobb felvásárlásával lehetőséget teremtett volna Kínának arra, hogy döntő befolyást szerezzen az amerikai mobilkommunikációban.

Elemzők szerint az elnöki rendelet azt az amerikai álláspontot tükrözi, miszerint az Egyesült Államok az üzlet miatt elveszítette volna vezető szerepét Kína javára a mobiltelefonok új nemzedékéhez szükséges technológia megteremtésében és a szabványok meghatározásában.

A szingapúri székhelyű Broadcom hátterében ugyanis Washington Kínát sejti, de legalábbis annak lehetőségét, hogy később kínai cégek lépjenek be az immár szingapúri tulajdonú nagyvállalatba. A kaliforniai Qualcomm a kínai Huawei egyik legnagyobb versenytársa lett a világpiacon, és korábban egyszer már visszautasította a Broadcom felvásárlási ajánlatát.

Az amerikai pénzügyminisztériumon belül működő, az Egyesült Államokban tervezett külföldi beruházásokat vizsgáló bizottság (CFIUS) március elején felhívta a figyelmet arra, hogy az esetleges felvásárlás után a szingapúri cég "forráshiányossá" teheti a kaliforniai vállalatot, és így megnyílna a lehetőség "harmadik külföldi partnerekkel" kialakítandó üzleti kapcsolatokra.

A szakemberek nem nevezték meg konkrétan, hogy mely külföldi vállalatokra gondolnak, de általában szólva leszögezték: ha Kína venné át a vezető szerepet az 5G-s mobiltelefonok piacán, annak "alapvetően negatív következményei lennének az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve".

A félvezetőgyártás élvonalában álló, San Diegó-i székhelyű Qualcomm félvezetőket, processzorokat és telekommunikációs eszközöket gyárt. A Broadcomot novemberben arra hivatkozva kosarazta ki a Qualcomm igazgatótanácsa, hogy az ajánlott 103 milliárd dollár túl alacsony összeg. A Broadcom februárban már 121,39 milliárd dollárt ajánlott fel, ami részvényenként 82 dollárt jelentett a korábbi 70 dollár után.

Ha létrejött volna az akvizíció, az a valaha végrehajtott legnagyobb ügylet lett volna a csúcstechnológiai ágazatban.

A Broadcom rövid közleményében jelezte, hogy egyáltalán nem ért egyet azzal a megállapítással, miszerint a Qualcomm tervezett felvásárlása amerikai nemzetbiztonsági érdekeket sért. A vállalat "tanulmányozza az elnöki rendeletet".

A Broadcom éppen hétfőn jelentette be, hogy április 3-i hatállyal visszaköltözteti szingapúri központját az Egyesült Államokba az amerikai hatóságok aggodalmainak csillapítása érdekében.

A Qualcomm annyit közölt, hogy részvényesi közgyűlésének időpontját április 5-ről március 23-ra hozta előre.

Trump döntésének bejelentése után a Qualcomm árfolyama több mint 4 százalékkal esett New Yorkban a tőzsdezárás utáni elektronikus kereskedésben, míg a Broadcom 0,63 százalékkal erősödött.