A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzése a klímaváltozás és afrikai migráció közötti összefüggéseket vizsgálta a kérdésre vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintésével. A téma aktualitását az adja, hogy az elmúlt évtizedek során nem csupán a tudományos és a politikai életbe, de a mindennapi témák közé is beszüremkedett a klímaváltozás, illetve a globális felmelegedés ügye. 

Az elemzés szerint a kutatók többsége egyetért abban, hogy a klímaváltozás közvetve vagy közvetlenül konfliktusok sorát fogja generálni az elkövetkező évtizedekben, amelyek emberek tízmillióit, sőt, szélsőséges esetben és nagyobb időtávlatban akár egymilliárd embert kényszeríthet a lakóhelyük elhagyására. 

A jelenségről folyó diskurzus meglehetősen széles skálán mozog, és komoly átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. Ennek során az éghajlatváltozást – vagy legalábbis annak ember okozta voltát – tagadó nézetek szép lassan a perifériára szorultak, átadva a helyüket a mértékadóbb megközelítéseknek, amelyek elsősorban a folyamatban rejlő kockázatokra és veszélyekre hívják fel a figyelmet. Bár egyes megközelítések a klímaváltozás pozitív hozadékait is igyekeztek előtérbe helyezni (pl. új mezőgazdasági területek feltörése, a sarkvidéki átjárók és ásványkincs-készletekhez való jobb hozzáférés), a többség – ideértve a Migrációkutató Intézet kutatóit is – inkább a jelenségben rejlő kockázatokat és veszélyeket látják túlsúlyban.

A fekete földrész földrajzi elhelyezkedése, társadalmi folyamatai – ezek közül is kiemelkedő módon a népességrobbanás –, valamint törékeny államai miatt különösen kiszolgáltatott az éghajlatváltozás jelenségének. A globális felmelegedés a következő évtizedekben is gyengíteni fogja az egyes államok, társadalmak kohézióját, aláásva a stabilitást, és tüzelve, mélyítve olyan politikai, társadalmi, gazdasági konfliktusokat, amelyek emberek millióit kényszerítik lakhelyük elhagyására. Ezek a folyamatok már ma is jól tetten érhetők a földrészen – húzza alá az elemzés.

Mivel a kontinens politikai, társadalmi és gazdasági rendszerei a demográfiai robbanás és a földrész történelmének perspektívájában dinamikus, de a kihívásokhoz képest mégis lassú államépítés következtében túlterheltek, és nincsenek bennük érdemi tartalékok, a kisebb anomáliák is azonnali és súlyos negatív következményekkel járnak. 

Az éghajlatváltozás miatt is bekövetkező anomáliák kezelése még a sokat hangoztatott és kétségtelen eredmények – felelős afrikai elit megjelenése, számottevő gazdasági növekedés, a külső donorok növekvő figyelme – ellenére is csak részlegesen sikerülhet: a következményeket tompítani, mérsékelni lehet, de teljesen elhárítani nem. Így a klímaváltozás következtében (is) bekövetkező, tízmilliókat mozgásba hozó afrikai migráció a 21. század egyik fontos kihívása lesz nemcsak a fekete kontinens, de Európa számára is – olvasható a Migrációkutató Intézet elemzésében.