Az iszlám fundamentalizmus egyre jobban megerősödik - jelentette ki Susanne Schröter iszlámszakértő, a Globális Iszlám Kutatóközpont igazgatója a der Standard nevű osztrák lapnak.

Az iszlám fundamentalizmus terjedéséért a különböző iszlám ideológiák, a mobilis és radikális hitszónokok, valamint az iszlám eszközként történő használata felel.

A szélsőséges muszlimok többsége kevésbé vallásos családból származik, ezért általában saját maguk gyűjtik össze tudásukat az iszlámról. Mindezeket kisebb felolvasó csoportokban szerzik, amik az egyetemen is jelen vannak, de karakteres hitszónokok is tartanak ilyen felolvasásokat.

A szülők nem szeretnék, ha a gyerekük teljes mértékben beolvadna a többségi társadalomba, és olyan lenne, mint a németek, a franciák vagy az osztrákok. A külvilág viszont azt várja tőlük, hogy legyenek szekulárisak, kritikusak, reflexívek, és vegyenek részt mindenben, még az olyan tevékenységekben is, amikben nőknek és férfiaknak kell együtt dolgozniuk.

Ez egyféle frusztráltságot okoz a muszlim fiatalokban.

A tanulási folyamat során egyre jobban megerősödik bennük az az elképzelés, hogy az iszlám egy felsőbbrendű vallás és a muszlimok isten kiválasztott közössége. A kiválasztottság érzése, a radikális iszlám pedig egyfajta válaszreakcióként jelentkezik a muszlim fiatalok mindennapi dilemmájára.

A fiatalok pedig a felolvasó csoportoknak köszönhetően összeszedett tudásukkal villoghatnak a család előtt, amit ők pozitívan értékelnek. Több tinédzserrel beszélgettem már arról, hogyan vették rá az anyjukat, nagynénjüket arra, hogy fejkendőt viseljenek – mesélte a szakértő.

Ameddig az első generációs migránsoknak a mecset egy olyan hely volt, ahol a vallásukat gyakorolhatták, a másod- és harmadgenerációs migránsoknak már más jelentéssel bír. Számukra egyféle menedékként szolgál a mecset, ami elvesztette integratív szerepét.

Az is aggasztó jelenség, hogy a mecsetek részt vesznek a migránsok megsegítésében, mivel így az illegális bevándorlók már alapvetően egy szubkultúrával találkoznak, nem a többségi társadalommal – emelte ki.

Az iszlámban nem válik el egymástól a vallás és a politika, valamint a vallás és a társadalom, ezért az iszlám mindenre kiterjed, így egyfajta eszközként használják fel bármivel kapcsolatosan. Ezt csak úgy lehetne megelőzni, ha meghatároznánk, mi a vallás, mi tartozik oda.

Mivel így a radikális muszlimok is csoportokba verődve jogokat követelnek maguknak a vallásszabadságra hivatkozva.

A német bíróságok sokáig nem tudták betiltani a szalafista szervezeteket a vallásszabadság miatt. Amikor megtörtént a betiltásuk, akkor viszont egyből azt kiáltották a radikális muszlimok, hogy Németország betiltotta a Koránt. A vallást ők is egyfajta eszközként használták a saját érdekeik szolgálatában.

Utána olyan gyakorlatokat próbálnak meg kialakítani az iskolákban és a munkahelyen, amit vallásnak neveznek. Ez is működik, mivel a vallásszabadság a legfőbb jó.

Hozzátette, hogy a fejkendőknek nincs helye az óvodákban és az iskolákban, de nyilvános helyeken, egyetemeken, közszolgálati intézményekben engedélyezné.