A magyar sajtó nagy része, különösen pedig a balliberális média (a 444.hu-val és az Index.hu-val az élen) végtelen elítélő, sőt megalázó módon ír Elizabeth Swaney-ről, aki a koreai téli olimpia félcsöves síakrobatika számában úgy ért el utolsó helyezést, hogy egy olyan gyakorlatot mutatott be, amelyben egyetlen akrobatikus elemet sem mutatott be. 

Gúnyolódnak rajta és sértő véleményeket fogalmaznak meg, pedig valójában csak egy olyan jelenségnek lett most hirtelen egy magyar képviselője a 2018-as téli olimpián, ami egyébként rendszeresen előfordul az olimpiai sportágakkal összefüggésben. Ez pedig az a jelenség, hogy az egyes országokban kevéssé ismert és művelt sportágakban is sikerül néha kvalifikálni adott országokból sportolókat az olimpiák helyszínére. 

Ha annak idején az egész világ és különösen Jamaica kiállt a jamaicai bobosok mellett az olimpián, aminek hatására a semmiből létrejött, és a mai napig sikeres is maradt a jamaicai bob sportága, akkor egy magyar sportolónő csetlő-botló első lépéseit egy Magyarországon teljesen ismeretlen sportágban miért kell ab ovo elítélni? 

A brit síugró sportág csetlő-botló, autodidakta olimpikonja "Eddie, a sas" legendás alak és jó fej lehetett, de a magyar "Erzsi, a csuszka" nem lehet pozitív példa? Csak azért, mert ő magyar vagy magyar származású? 

Elizabeth Swaney, azaz "Erzsi, a csuszka" mellett szól, hogy a hírek szerint ő nem követett el semmilyen csalást azért, hogy olimpiai kvalifikációja legyen. Nem okozott hátrányt senkinek azzal, hogy elindult és becsületesen végigment a félcsöves síakrobatikai pályán.

Az édesanyja révén félig magyar származású Elizabeth, azaz Erzsébet pedig azzal, hogy elindult a megmérettetésen alapvetően egy fontos dolgot már elért. Mégpedig, hogy ismertté tette az akrobatikus síelést, meg a csősíelés szakágát, amivel lehet, hogy elindított a siker felé egy eddig teljesen ismeretlen sportágat. 

Úgyhogy hajrá, Erzsi!

Hajrá, magyar akrobatikus síelés!