Jeremy Corbyn egy csehszlovák kémmel találkozgatott a brit parlament alsóházában
888.hu
2018.02.15. 14:58
Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetõje több alkalommal is találkozott egy csehszlovák kémmel a nagy-britanniai parlament alsóházában a '80-as évek második felében. Mindez azután derült ki, hogy a találkozóról készült feljegyzések elõkerültek az egykori csehszlovák titkosszolgálat levéltárából.
LONDON/PRÁGA, 14:58
Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője több alkalommal is találkozott egy csehszlovák kémmel a nagy-britanniai parlament alsóházában a '80-as évek második felében. Mindez azután derült ki, hogy a találkozóról készült feljegyzések előkerültek a csehszlovák titkosszolgálat levéltárából.
A jelenlegi brit munkáspárti vezető három alkalommal is találkozott egy csehszlovák ügynökkel 1986-ban a levéltári anyagok szerint.
Ebből két találkozó – a brit lapok megfogalmazása szerint – "a brit demokrácia szívében, az alsóházban történt". Az iratokból kiderül, hogy Corbyn többször is kikelt a brit kormány ellen a beszélgetések során.
Jeremy Corbyn a csehszlovák ügynöknek egy olyan ügyről is részletekkel szolgált, amely során a brit kormány keletnémet disszidenseket tartóztatott le – vélhetően kémkedés vádjával. A találkozók tényéről és bizonyos részleteiről a The Sun című brit bulvárlapban jelentek meg először információk, amelyet átvettek a brit lapok.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok tanúsága szerint a csehszlovák szolgálatoktól a "COB" kódnevet kapta Corbyn, egyes dokumentumokban így hivatkoznak rá.
Az iratokban visszaköszönnek Corbyn politikai nézetei is. A hidegháború végéhez közel született anyagokban az olvasható, hogy
negatív [véleménnyel van] az USA-val kapcsolatban, valamint a jelenlegi konzervatív brit kormánnyal kapcsolatban is"
Az iratok szerint Corbyn "pozitív" érzésekkel viseltetett a szovjet blokk iránt és "támogatta a szovjetek békekezdeményezéseit". A dokumentumok szerint Corbyn "jól értesült" volt azokról a személyekről, akik kapcsolatban álltak "antikommunista ügynökségekkel".
A munkáspárti vezető a 326-os számú forrásként szerepel több dokumentumban is, amelyek az úgynevezett Obrana hadműveletről szólnak. (Az Obrana jelentése "védelem" a cseh nyelvben.)
A csehszlovák állambiztonság iratai szerint a munkáspárti vezetőt 1986-ban kereste meg a szélsőbaloldali Felszabadulás (Liberation) mozgalom két aktivistája, Tony Gilbert és Sandra Hodgson. A találkozóra velük tartott Jan Dymic is, aki a csehszlovák hírszerzés hadnagyaként szolgált. A találkozó 1986. november 25-én jött létre, a felek a brit parlament alsóházában folytattak megbeszélést. Ezt követően 1987. október 24-én egy újabb találkozóra került sor ugyanitt. A második beszélgetésre az iratok szerint azért került sor, hogy
megerősítsék a kölcsönös elismerést és elmélyítsék a bizalmat a felek között."
A találkozókról készült jelentésekben részletes képet rajzolnak Corbynról a szolgálatok.
Kutyája és hala is van. A viselkedése tartózkodó és udvarias, azonban időnként dühkitörései vannak (amikor az emberi jogok védelméről esik szó), végső soron azonban nyugodt és összeszedett"
– írja róla a csehszlovák kém feletteseinek.
Ebben az időszakban Csehszlovákia a Szovjetunió szövetségese volt. Az adatokat a csehszlovák titkosszolgálat, a Statni Bezpecnost (StB) gyűjtötte össze, vélhetően a szovjeteknek is továbbították.
A The Sun által megszólaltatott titkosszolgálati szakértő, Anthony Glees professzor szerint
ezek az akták azt mutatják, hogy a csehszlovák titkosszolgálat célkeresztjébe került Jeremy Corbyn. Corbyn azt állítja, hogy nem volt tudomása arról, hogy akivel találkozott, az egy ügynök volt, ám mindez azt mutatja, hogy ezek szerint lélegzetelállítóan naiv."
Majd hozzátette, hogy ez főként amiatt aggályos, mivel ő szeretne lenni a következő brit miniszterelnök. A szakértő azt is hozzátette, hogy ebben az esetben arról van szó, hogy Corbyn a kommunista cseh állam és a nagy-britanniai cseh disszidensek közül a kommunisták oldalára állt.
A cseheket az antikommunisták érdekelték, és Corbynt arra használták fel, hogy sürgős bevetésekhez információkat szerezzenek"
– mondta a szakértő.
Jeremy Corbyn szóvivője útján válaszolt a vádakra. A politikus szerint nevetségesek az olyan vádak, amely szerint ügynök vagy informátor lett volna.
Mint minden parlamenti képviselő, Jeremy is találkozott számos országból származó diplomatával. Az 1980-as években egy cseh diplomatával találkozott, akinek a neve nem Jan Dymic volt. Megittak egy csésze teát az alsóházban. Jeremy nem adott át és nem ajánlott fel semmilyen információt átadásra ennek a diplomatának"
– mondta a szóvivő. Ki tudja miért, de hozzátette: Corbynnak parlamenti képviselőként kötelessége lett volna jelenteni a belügyminisztérium felé, ha tudomására jut, hogy bármilyen külföldi hírszerző szervezet megkeresi.
Nagy botorság lett volna, ha nem így cselekszik"
– tette hozzá.
Szovjet beszervezések Nagy-Britanniában a hidegháború időszakában
A szovjet titkosszolgálat, a KGB főként a kommunisták és a kommunista szimpatizánsok körében próbált ügynököket beszervezni Nyugaton a második világháború és a hidegháború alatt.
Már az 1930-as években is igyekeztek lecsapni a szovjetek a nyugati kommunistákra. Ebben az időszakban kezdték felkutatni azokat, akik egyetemi tanulmányaik végén szimpatizáltak a Szovjetunióval.
A beszervezett személyeknek meghagyták, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot az országukban létező kommunista mozgalmakkal, pártokkal és arra utasították őket, hogy a tehetségüket és képességeiket használva jussanak közel a hatalomhoz.
Ebben a legjobban "Sztálin angoljai" vagy a "Cambridge-i Ötök" néven is ismert csoport tagjai teljesítettek a szigetországban: Kim Philby, Guy Burgess, Donald Maclean, Anthony Blunt és John Cairncross. Vélhetően ők öten a valaha volt legjobban teljesítő szovjet ügynökök közé tartoztak.
A szovjetek megnövekedett hírszerzési aktivitását a legerőteljesebben először 1971-ben tudták visszaszorítani a brit szolgálatok. Az MI5 FOOT hadművelete keretében több mint 100, kémkedéssel alaposan vádolható személyt tiltottak ki Nagy-Britannia területéről.
A szolgálatoknak nem volt könnyű dolga, a saját kormányaikat is folyamatosan győzködni kellett a kitiltások szükségességéről, amelynek nyomán sok feszültség keletkezett a szovjetek és a britek között – miközben az idő előrehaladtával a brit kormányok mindinkább békülékenyebb hangnemre törekedtek a szovjetekkel.
A tisztogatási akció végül sikeresnek bizonyult, az összes szovjet ügynököt ugyan nem tudták kisöpörni az országból, ám a KGB a mind nagyobb veszteségeket látva a meglévő ügynökeit is a kémtevékenység felfüggesztésére utasította. A hírforrások elapadását tapasztalva a szovjetek a szövetségeseiknek kezdték el kiszervezni a nagy-britanniai hírszerzési feladatokat, így került képbe Corbyn történetében a csehszlovák titkosszolgálat, de a kubai ügynökök száma is megszaporodott a hidegháború utolsó szakaszában.
Érdekesség, hogy a brit kémelhárító akciók nem érintették a szovjetek egyik legfontosabb ügynökét, Geoffrey Prime-ot, aki kettős ügynökként a Kormányzati Kommunikációs Központban (GCHQ) dolgozott, amely egy brit állami hírszerző szervezet. Prime szerencséje az volt, hogy berlini beszervezése után leginkább Nagy-Britannián kívül teljesített szolgálatot. Végül lebukott és 1982-ben ítélték el kémkedésért, valamint gyermekek molesztálásáért. 2001 márciusában szabadult, regisztrált szexuális bűnözőként továbbra is Nagy-Britanniában él.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
