Este 7:59
2018.02.01. 19:59
A kormánypártok továbbra is stabilan őrzik vezető pozíciójukat, nem változtak érdemben az erőviszonyok – derült ki a Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatásából. A kormánypártok előnye a biztos szavazó pártválasztók körében is stabil. A Fidesz-KDNP támogatottsága ebben a közegben 51 százalék. A Jobbikra a biztos szavazó pártválasztók 16 százaléka, az MSZP-re 13 százaléka szavazna. Az LMP-t ezen a bázison 8 százalék, a DK-t 6 százalék, az Együttet 1 százalék támogatja. Más pártokra 5 százalék voksolna. A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar lakosság 80 százaléka szerint a Fidesz-KDNP nyeri meg az áprilisi országgyűlési választásokat. Más pártoknak gyakorlatilag nincs esélye a választók szemében.
"A Soros Györggyel folytatott, mintegy húsz éve tartó együttműködés előremutató, az amerikai befektetővel Brüsszelben folytatott csütörtöki megbeszélésen ismételten hangsúlyt kapott a jogállamiság, a nyitott társadalmak és a demokrácia melletti határozott elkötelezettség" – közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. Timmermans újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a legalább két évtizedes múltra visszatekintő tárgyalások alkalmával rendszerint ugyanazok a témák kerülnek elő. "Noha Európa felosztottsága megszűnt, valódi egyesítése még éveket vesz igénybe" – mondta fel a kötelező leckét Timmermans, utalva ezzel az Európai Egyesült Államok kiépítésére és a nemzetállamok lebontására.
Az Európai Unió alapelveinek goromba megsértése lenne, ha az uniós pénzalapok odaítélését feltételekhez kötnék – mutatott rá Teodor Melescanu román külügyminiszter csütörtökön, miután Jacek Czaputowicz lengyel külügyminisztert fogadta Bukarestben. A két tárcavezetőt közös sajtóértekezletükön arról a brüsszeli javaslatról kérdezték, miszerint az unió 2020 után a kohéziós alapok szétosztását a jogállamiság alapelveinek betartásához köthetné. Czaputowicz rámutatott: a kohéziós politika és a közös agrárpolitika nem valami "jótékonysági" gesztus, hiszen az uniós pénzalapokhoz minden tagállam, köztük Románia és Lengyelország is hozzájárul. A lengyel külügyminiszter szerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel a tagállamokkal folytatott vitáiban kettős mércét próbál alkalmazni.