A külgazdasági és külügyminiszter szerdán Berlinben Sigmar Gabriel német külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően hangsúlyozta,

Ezt jelzi, hogy a visegrádi országok (Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia) és Németország kereskedelmi forgalma 55 százalékkal meghaladja a német-francia kereskedelmi forgalmat, és a duplája a német-brit kereskedelmi forgalomnak.

Ezért az európai gazdaság versenyképességének helyreállításában kulcsszerepe van Németország és Közép-Európa együttműködésének – mondta a miniszter.

Szijjártó aláhúzta, hogy Magyarország a V4-ek soros elnökeként az élen jár az együttműködés fejlesztésében. A német-magyar gazdasági kapcsolatok minden rekordot megdöntöttek, 2017-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom 50 milliárd eurót (15 600 milliárd forint) tett ki, ami 8 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, és a Magyarországon tevékenykedő 6000 német vállalat több mint 300 ezer embernek ad munkát.

A külügyminiszter kiemelte, hogy teljes az egyetértés Magyarország és Németország között abban, hogy a legfontosabb feladat erőssé és versenyképessé tenni Európát.

Sigmar Gabriel hangsúlyozta, hogy „szinte végtelen” számú kapcsolat fűzi össze a német és a magyar gazdaságot, de az emberi és kulturális kapcsolatok is rendkívül szorosak.

Hozzátette, hogy vannak nézeteltérések is, a menekültek ügyében és abban a kérdésben, hogy mi nemzetállami, és mi európai feladat. Azonban a német-magyar kapcsolatok

– húzta alá a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, kiemelve: „a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból”, amiért a németek örökké hálásak lesznek.

Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, valóban vannak kérdések, amelyekben „nem feltétlenül egyezik” a magyar és a német álláspont, és „a migráció kérdése kifejezetten egy ilyen téma”.

Magyarország a külső határok védelmét tartja a legfontosabbnak és elkötelezett a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszer fenntartása mellett, továbbá azt vallja, hogy az EU területén kívül kell döntést hozni arról, hogy ki léphet be a közösség területére, és a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig fordítva – tette hozzá Szijjártó.

Magyarország továbbra is készen áll arra, hogy „megbélyegzés és képmutatás helyett tényeken alapuló, kulturált vitát” folytasson ezekről a nézeteltérésekről – jelentette ki Szijjártó Péter.