Az állami szférában több mint kétszázezer, a versenyszférában pedig további nagyjából 1,2 millió munkavállalót érint közvetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Közvetve még több munkavállaló jár jól a legkisebb fizetések növelésével, mivel a bérek összecsúszását is kezelniük kell a cégeknek – írja a Magyar Idők.

Az idén a tavalyi jelentős emelést követően újabb nyolc százalékkal bruttó 138 ezer forintra nőtt a minimálbér összege, a garantált bérminimum pedig 12 százalékkal bruttó 180 500 forintra emelkedett. Így a minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló a februári fizetésével nettó 92 ezer forintot, a bérminimumért dolgozó pedig nettó 123 és fél ezer forintot vihet haza.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a 2016 végén megkötött hosszú távú bérmegállapodásnak köszönhetően a cégek fel tudtak készülni az emelésre.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke üdvözölte a többéves bérmegállapodásban foglaltakat, kiemelten a minimálbérek felzárkóztatását. A szakszervezeti vezető elmondta, hogy az idei emeléssel 25 év után a legkisebb havi munkabér nettó összege eléri az egy főre vetített létminimum-kiadásokat.

Az állami cégeknél, tehát a MÁV-nál, a postánál, a Volánoknál és a vízközmű-szolgáltatóknál is januártól emelkednek a fizetések. A dolgozók átlagosan 10-12 százalékos emelésre számíthatnak. 

Elemzői várakozások szerint a versenyszférában idén átlagosan tíz százalékkal emelkedhetnek a keresetek a tavalyi 12-14 százalékos felzárkóztatást követően.