Túl magasak a jóléti állam kiadásai.

A svéd Helyi Hatóságok és Régiók Egyesülete (SKL) jelentése szerint az ország jóléti programjainak költségei nagyon magasak, ami a növekvő népességnek köszönhető. Azonban nem a svédeknek köszönhetően növekszik a népesség, hanem a migránsoknak és az illegális bevándorlók magas termékenységi rátájának.

– mondta Annika Wallenskog, az SKL gazdasági vezetője.

Ebből kifolyólag nyolc pártból hat meg is egyezett abban, hogy 61-ről 64 évre fogják emelni a nyugdíjkorhatárt 2026-ig. Reményeik szerint így kevesebb nyugdíjat kell majd az államnak kifizetnie, valamint így az emberek is tovább maradnak aktívak a munkaerőpiacon.

Jobb megoldás lenne persze, ha az illegális bevándorlókat minél előbb kitoloncolnák az országból, valamint ha több migránst tudnának munkába állítani. Csak 2015-ben 156 ezer menekültkérelem érkezett a svéd hivatalokhoz.

A Financial Times korábban arról írt, hogy Svédország tudja a legkevésbé integrálni a migránsokat.

Egy társadalmi antropológus szerint ez azért van, mert nehéz munkát szerezni Svédországban úgy, hogy valaki nem kapott megfelelő oktatást. A migránsok közül pedig sokan még oktatásban sem részesültek. A National Economics Editorial egyik cikke szerint Svédország 18,6 milliárd dollárt költött 2017-ben a migránsokra, ez személyenként 58 490 dollárt, azaz több mint 15 millió forintot jelent évente.