A lap csütörtöki számában megjelent interjúban a tárcavezető a Lengyelországot érő brüsszeli kritikákat illetően kiemelte:

Arról is beszélt, hogy a jogállam fogalmát az Európai Bíróság joggyakorlata és az európai szerződések sem határozzák meg. Egyes uniós vezetők politikai alapon, szelektív módon, különbséget téve az egyes országok között előszeretettel hivatkoznak a jogállamiságra – jelentette ki. Kifejtette: ugyanaz a szabályozás politikai kontextusok alapján az egyik országban jogállamisági probléma, míg a másikban üdvözlendő.

Úgy látja, jó lenne elkerülni még a látszatát is annak, hogy a közösségi érdekeket képviselő európai intézmények a jogállamisági mechanizmus működtetésével valójában egy ország választási kampányába szeretnének beavatkozni.

Az igazságügyi miniszter szerint az a felvetés, hogy az uniós támogatások kifizetését összekötnék egyfajta elvárt jogállami kritériumrendszerrel, politikailag és jogilag is veszélyes.

– mutatott rá. Hozzátette: vannak ma is működő fékek, ilyen a kötelezettségszegési eljárás és a bírói út.

Úgy vélte, az utóbbi időben az Európai Bizottság "a védekezéshez való jogot és így a tisztességes eljárást sértette meg" azzal, hogy egymás mellett futó, kiemelt ügyekben rendkívül rövid határidőket adott a válaszadásra.

Trócsányi László kiemelte:

Ugyan mindenki fontosnak tartja az európai egységet, mégis egyfajta bizalmatlanság alakult ki az unió egyes intézményeinek működését illetően – mondta. Megjegyezte: az európai technokrata elit mintha félne a népszavazás intézményétől, ezért "az, aki uniós témában referendumot kezdeményez, könnyen megkaphatja a populista jelzőt".

Közölte: bár a legitimációja csekély, az Európai Bizottság az a szerv, amely "az európai játéktér központi szereplője". Ez a testület "irányít a pályán", ezért az Európai Tanács döntésein is sokszor túllép – vélte. Mint mondta, a következő évek nagy vitája arról szól majd, hogy az intézményi egyensúlyt miként lehet megtartani az unión belül, vannak ugyanis olyan veszélyes nézetek, amelyek a tagállamok döntési jogkörének a csökkentéséről szólnak.

A tárcavezető a nyílt társadalom ideológiájáról kifejtette: ez a világnézet neoliberális alapokon nyugszik, amely szerint "a társadalom a nemzettől független közösségek egyfajta koherens halmaza". E nézet szerint a nemzeti identitás helyett a multikulturalizmus az erény, az erre hivatott nem kormányzati szervek feladata pedig a polgárok ideológiai nevelése a kozmopolita világkép kialakítása érdekében – magyarázta. Hozzáfűzte: e világkép szerint az állam csak veszélyeztetni tudja az egyén szabadságát, "nem védelmez, inkább árt", ezért az állam szükségszerűen rossz.

Úgy vélte, ez a nézet az európai föderalizmus talaján áll, ezért a tagállami hatáskörök uniós szintre való telepítését tekinti jó iránynak a nemzetek feletti nyílt társadalmak kialakítása érdekében.

Trócsányi László hangsúlyozta: a magyar alkotmány fontosnak tartja a nemzetet alkotó homogén közösségek múltjának, jelenének, jövőjének védelmét. Az államnak anélkül, hogy paternalista lenne, védelmező szerepe van, a polgár számíthat a segítségére – mondta. Hozzátette: "kiállunk az egységes nemzet fogalma mellett, a nemzeti identitás kifejezésre juttatásának is hangsúlyos szerepet adunk". Kiemelte: