Kövér László kérésére EU-vezetõk elismerték, hogy foglalkozniuk kell az ukrajnai nyelvkorlátozással
Vincze Viktor Attila
2017.11.29. 17:45
Az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság elnöke is arról biztosította az ukrajnai nyelvkorlátozás miatt levélben hozzájuk forduló Kövér László házelnököt, hogy figyelemmel kísérik az új ukrán oktatási törvény ügyét. Remélhetõleg a figyelemmel kísérésnél többet is tesznek majd a kisebbségi nyelvhasználatot ellehetetlenítõ ukrán törvény ellen az európai alapértékeket egyébként a magyarokon és lengyeleken minden ok nélkül folyamatosan számonkérõ brüsszeli bürokraták.
Kövér László házelnök még októberben, az ukrán oktatási törvényt elítélő országgyűlési határozat elfogadása után fordult levélben Donald Tuskhoz, az Európai Bizottság és Antonio Tajanihoz, az Európai Parlament elnökéhez, kifejtve, hogy
Magyarország megdöbbenéssel fogadta az új ukrán oktatási törvényt, mert az diszkriminálja az ott élő nemzeti kisebbségeket, köztük a magyarokat.
A nemzetközi egyezményeket sértő jogszabály megakadályozza a kisebbségi nyelveken folyó anyanyelvi oktatást, és ellehetetleníti a kisebbségi nyelvek bármelyikén oktató alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények működését — hívta fel a figyelmet Kövér László.
Donald Tusk válaszában — amelyet politikai és kommunikációs főtanácsadója jegyez — azt írta:
Az Európai Unió szorosan nyomon követi az Ukrajnában élő kisebbségek jogait, és az ukrán hatóságoknak is hangsúlyozták, hogy a vonatkozó jogszabálynak összhangban kell állnia az Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel, különös tekintettel az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményére és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájára."
"Az oktatási törvény elfogadásával kapcsolatban is ezt az üzenetet közvetítettük" — közölte, hozzátéve: tudomásul vették a jogszabály egyes rendelkezései miatti aggályokat, és felkérték az ukrán hatóságokat, hogy kérjék ki a nemzetközi szervezetek, így különösen az Európa Tanács véleményét, amit Kijev meg is tett.
Továbbra is szoros figyelemmel fogjuk kísérni az ügyet, beleértve majd a Velencei Bizottság ajánlásaira adott ukrán reakciókat is, amikor a vélemény elkészül. Folytatjuk a fejlemények szoros nyomon követését, és továbbra is készek vagyunk együttműködni Ukrajnával a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak teljes biztosítása érdekében"
— olvasható az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a levelében.
Antonio Tajani válaszában arról tájékoztatta Kövér Lászlót, hogy az üggyel kapcsolatban számos EP-képviselőtől érkezett hozzá megkeresés, és biztosította a magyar házelnököt arról, hogy az EP nagyon komolyan veszi ezeket az aggályokat, ezért levélben fordult Petro Porosenko ukrán elnökhöz.
Az Európai Parlament a továbbiakban is szorosan figyelemmel kíséri az ügyet — hangsúlyozta a testület elnöke.
A Petro Porosenko által szeptember 25-én aláírt új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része — amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe — kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása — az ukrán mellett — csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Engedélyezi viszont a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
