Valószínűleg semmi újat nem mondunk azzal, hogy a HÖK és az EHÖK-hálózatok folyton hangosak a botrányoktól. A médiában talán a legtöbbet a szegedi "örök egyetemista" Török Márkról hallani, aki már a harmincas éveiben jár és boldogan szorongatja a gyeplőt az SZTE EHÖK élén, immár több mint 10 éve. Egyes sajtóértesülések és pletykák szerint ez idő alatt saját testőrre, sofőrre, saját kocsmára és szórakozóhelyre is szert tett Szegeden a zirci születésű Török, akinek úgy látszik, nagyon nehéz elengedni az egyetemi életet, a felvett szakok számának tekintetében pedig rekordokat döntöget.

Helyi, egyetemi pletykák már többször összekapcsolták a szegedi szocialista városvezetővel, Botka Lászlóval is, aki pár hónapja bukott meg MSZP-s miniszterelnök-jelöltként. Azt nem tudni, hogy pontosan milyen (baráti, politikai, vagy más?) kapcsolat van Botka és Török között, de a politika beszivárgása a hallgatói önkormányzatok életébe nem lenne a legmeglepőbb fordulat.

És ha már itt tartunk, a korrupciós botrányok folyamatos előre törése sem újdonság ha az egyetemi hallgatói önkormányzatok működését vizsgáljuk.

Vegyük például az ELTE jogi karát, ami az elmúlt években folyamatosan hangos volt a gázabbnál gázabb botrányoktól. Másfél évvel ezelőtt a változás ígéretével és a HÖK megreformálásával kampányoló emberek kerültek vezető pozíciókba Czabán Samu vezetésével, látványos átalakulás azonban nemigen történt. Ugyanis az egyetemnek járó, és a hallgatók számára fenntartott közpénzek egy részét valakik mégiscsak eltapsolták, a korrupció gyanúja pedig máig ott lengedezik a levegőben, hiszen úgy látszik olyan jósok ültek a HÖK-ös székekben, akik épp előre tudták a közbeszerzések eredményeit még a kiírások előtt. Mondani sem kell, hogy a balliberális oldal felé erősen kacsingató "reformerekről" van szó, akik ha kell, hosszan beszélnek a korrupcióról és róják fel a regnáló politikai rendszernek az egyetemisták apolitikus hozzáállását a HÖK-rendszerhez.

Gyakorta látni, hogy egyesek "kemény" munkával valódi HÖK-milliomosokként kerülnek ki az egyetemekről. És ha már az ELTE jogi karát szóba hoztuk, vizsgáljuk meg kicsit tágabb spektrumban az egyetem kiválóságait, akiknek bizony szépen csurrant-cseppent az egyetemi kasszából.

(Érdekes módon, néha haszna is van az Átlátszónak, melynek HÖK-monitora gyönyörűen és fillérre pontosan mutatja meg a Hallgatói Önkormányzatok személyi kifizetéseit.)

A HÖK-bárók között országosan is előkelő (6. helyen) áll Zaránd Péter, az ELTE EHÖK egykori elnöke, aki 6 millió 400 ezer forinttal lett gazdagabb HÖK-ös pályafutása alatt.

Említhetjük Dukán András Ferencet, az ELTE TTK HÖK volt elnökét, a TTK HÖK Hallgatói Alapítványának egykori tisztségviselőjét, aki volt az ELTE EHÖK gazdasági alelnöke is. Õ több, mint 2 millió 700 ezer forintot zsebelt be höközéssel.

Dukánt Béni Kornél váltotta az ELTE TTK HÖK elnöki székében, aki több mint 1 millió 700 ezret kaszált "hallgatói elöljáróként".

De itt van még Tabajdi Péter is, szintén az ELTE TTK HÖK választmányából, aki az EHÖK informatikusa is volt. Õ majdnem kétmillió forintot keresett meg höközéssel.

Kár lenne kihagyni Kőszegi Tamást, aki az ELTE TÓK HÖK bizottsági elnöke volt, mégpedig abban a HÖK-ben, amelyik szervezésében nagy port kavart a nemi erőszakba fulladt gólyatábor. Õ több mint 1 millió 800 ezer forintot keresett pótolhatatlan munkájával.

És csak nem? A láthatáron feltűnik mindenki kedvenc alakváltója, Soproni Tomika, aki az ELTE BTK-n höközött és zsebelt be több mint másfél millió forintot.

Hol is kezdjük... Soproni Tamás jelenleg a Momentum alelnöke, míg Dukán András Ferenc a párt elnökségi tagja. Zaránd Péter a Momentum egyik alapítója, és jelenleg is a tesiből felmentett gyászhuszárok egyik fő finanszírozója. Béni Kornél és Tabajdi Péter aktív részesei voltak az olimpiaellenes kampánynak, Kőszegi Tamás pedig több Momentum-akció környékén feltűnt az elmúlt egy évben.

Na de kanyarodjunk csak vissza az ELTE ÁJK sötét ügyeihez...

A hallgatók a munkavégzésük során – tekintettel, hogy óradíjban fizetik ki őket – jelenléti ívet írnak alá, amit szintén le kell adni többek között az EHÖK részére. Az ELTE ÁJK HÖK 2016-os gazdasági beszámolójában felsorolta az iskolaszövetkezetes kifizetéseket is. A listát alaposan szemügyre véve érdekes dolgokra bukkanhatunk.

A beszámolóból kitűnik, hogy több esetben az ÁJK hallgatói önkormányzata és annak tagjai, a beszerzési szabályok megkerülésével, iskolaszövetkezeten keresztül, óradíjban kifizetve szereztek be eszközöket, szolgáltatásokat. Például:

• 2016 októberében V. Gábor, az ÁJK HÖK egyik bizottságának tagjaként 40 ezer forintot kapott óradíjban, azért mert valamit előfinanszírozott.
• 2016 novemberében pedig S. András, az ÁJK HÖK tisztségviselője 70 ezer forintot kapott azért, mert egy tánctanárt kifizetett.

A listán szereplő anomáliák sora itt pedig még korántsem ér véget. A beszámolóból kiderül, hogy az ÁJK HÖK csak 2016 szeptembere és decembere között több százezer forintot játszott ki a keretből a beszerzési szabályok megkerülésével.

Mivel ezen tételek többsége órában nem mérhető munka, viszont a munkavégzésért jelenléti ívet kell leadni, így azokat valószínűleg meghamisították. Az egyes előfinanszírozásokról, bérlésekről nem tudni, hogy valóban megtörténtek-e. Ha megtörténtek is, az a beszerzési szabályok kijátszásával történt. Ha nem történtek meg, ezek a pénzek indokolatlanul lettek kifizetve. Ezek a kifizetések már mind az új, tiszta kezeket és reformokat ígérő Czabán-féle elnökség idején történtek.

Egy közérdekű adatigénylésből ugyanis kiderül, hogy a magát a morál hőseként beállító, "reformerekből" álló ÁJK HÖK vezetése már jóval a 2017-es Első ÁJK Nyári Szabadegyetem közbeszerzésének kiírása előtt tudta, hogy melyik cég lesz a befutó a helyszín biztosítására.

A közérdekű adatigénylésben kikérték azon cégek nevét, akiktől az ELTE árajánlatot kért a 2017-es ÁJK Szabadegyetem helyszínének biztosítására (árajánlattal együtt). Ezen felül az adatigénylés vonatkozott a Szabadegyetem helyszínét biztosító nyertes ajánlattevő megnevezésre; az értékelési szempontokra – melyek alapján kiválasztották a nyertes ajánlattevőt –;  a pontos időpontra, amikor a rendezvény helyszínének beszerzési procedúrája megkezdődött; a pontos időpontra, amikor a beszerzés nyertesének személyéről döntés született; és a helyszínt biztosító céggel történő szerződéskötés pontos időpontjára.

Erről árulkodik a szabadegyetem Facebook-eseményének borítóképe is:

Felmerül a kérdés, hogy honnan tudta az ÁJK HÖK már februárban, hogy a Zalai Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (melyhez a Györöki Ifitábor tartozik, ahol az első ÁJK Nyári Szabadegyetem került végül megrendezésre) fogja nyerni a beszerzést?

Vajon előzetesen leegyeztették az adott céggel, hogy ő viheti haza a többmilliós beszerzést?

Az már csak hab a tortán, hogy a Szabadegyetem szervezésében az az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány is részt vett, ami – ahogy az a fenti felsorolásból is kiderült – több szálon kötődik a Momentumhoz. A szabadegyetem részvételi díját például az ő bankszámlaszámukra kellett kifizetni. Külön érdekesség, hogy az ő honlapjukon is már megtalálható volt a szabadegyetem és annak leendő helyszíne hónapokkal a hivatalos beszerzés előtt.

Az ELTE ÁJK HÖK a napokban cserélt elnökséget. Kíváncsian várjuk, hogy a jövőben vajon tényleg történik változás, vagy továbbra is marad az üres beszéd és a korrupt HÖK-ös tempó? Nem beszélve a momentumos háttérről...