Két éve tombol az iszlamista terror Európában
2017.11.13. 17:40
Az iszlám terrorizmus nem volt újdonság a franciák számára, hiszen az utóbbi három évtizedben a Franciaországhoz köthető célpontok a terroristák állandó fókuszában voltak, főként Franciaország külföldi szerepvállalásai kapcsán Afrikában és a Közel-Keleten. Ha csak a 2000-es évekig megyünk vissza az időben, akkor a francia katonákat ott találjuk a soha véget nem érő, ki tudja már hányadik afganisztáni háborúban, amelyet ezúttal az amerikaiak indítottak a New York-i ikertornyok lerombolásának megbosszulására, valamint Irakban is jelentős francia erők segítették az amerikai inváziót. A francia katonák és a közvélemény ekkor ízelítőt kaphatott az iszlamista tálibok módszereiből: öngyilkos merényletek és féktelen pusztítás. A terrorizmus a migránsok Európába özönlésével azonban mára heti jelenséggé változott.
A véres párizsi terrortámadást egy jelentős dzsihadista merénylet is megelőzte: a 2015. januári Charlie Hebdo elleni terrortámadás, amelyben 12-en meghaltak és 10-en megsebesültek.
A 2015. novemberi terrortámadáshoz hasonló esemény akkor már több mint 10 éve nem történt Európában: a 2004-es, al-Kaida által elkövetett madridi terrortámadásban 191-en meghaltak és körülbelül 2000-en megsebesültek. A párizsi terrortámadás következtében 137-en haltak meg és 368-an megsebesültek.
A támadás napján játszott a francia labdarúgó-válogatott a németekkel. Az első merényletek a mérkőzés helyszínén, a Stade de France stadionnál történtek. A terroristák a nézőtéren akarták felrobbantani magukat, ám végül a biztonsági őröknek köszönhetően nem jutottak be a sportlétesítménybe.
Néhány perccel később a Canal Saint-Martin közelében lévő éttermeket támadták meg a dzsihadisták: "Allah Akhbar" kiáltások kíséretében tüzet nyitottak az éppen vacsorázó emberekre. A merénylők több étterembe is berontottak és szitává lőtték azokat, megölve ezzel több tucat embert. Majd több támadó a Bataclan felé vette az irányt. A koncertteremben 89 embert öltek meg a dzsihadisták.
Habár a terrortámadás azon tetteseit, akik nem robbantották fel magukat, a rendőrök elfogták, ám a támadás kitervelőinek és értelmi szerzőinek kilétéről semmit nem tudunk, és ezek az iszlamisták vélhetően még mindig szabadlábon vannak. Erre utal, hogy a terrortámadásokkal összefüggésben elfogott több szélsőséges is hívogatott egy német számot a terrortámadás előtt, amely a terroristák mobiltelefonjába Kala Nithi és Abdkrim All néven volt elmentve. A két névhez egy és ugyanaz a telefonszám tartozott. Az osztrák nyomozók szerint ez a személy állhat a támadások megtervezése mögött. A nyomozóknak azóta sem sikerült beazonosítani a terroristát. A német rendőrség szerint a mobilszámok alapján feltárt nyom a titokzatos ismeretlenről "zsákutcának" bizonyult.
A párizsi terrortámadás egy üzenet volt az Iszlám Állam és a szélsőséges muszlimok részéről Európának: az al-Kaida bukásával a dzsihád nem ért véget, sőt a harc véresebb lesz, mint valaha.
A szíriai káosz és az Iszlám Állam térhódítása, a migránsválság és a "Willkommenskultur" együtt járult hozzá ahhoz, hogy az iszlamista terror gyökeret verjen a kontinensen, és ezúttal valószínűleg évtizedekre velünk marad. A migránsokkal nemcsak a terroristák érkeztek, hanem a gyilkos ideológia is, a szélsőséges iszlám.
Az Iszlám Állam felszámolása nem oldja meg a problémát. A terrorszervezet megszámlálhatatlanul sok írásos dokumentumban és videóban mutatja be módszereit a bombakészítéstől, a gázolásos merényletek kivitelézésén át a szervezetépítésig mindent megtudhatnak a szélsőséges tanokra fogékonyak, és ezek az információk immár kiírthatatlanok az internetről. A szélsőségesek pedig hazautaznak a Közel-Keletről, és egy rövid börtönbüntetés letöltése után ismét szabadon járhatnak-kelhetnek közöttünk.
Ha mindez még párosul a liberálisok muszlimpárti politikájával, akkor garantálható: az iszlám terrorizmus még évtizedekig szedi áldozatait Európában és a 2015. november 13-i támadás csak egy lesz a sok-sok "Bataclan" közül.