Harmincezret ért egy fehér ember élete az afrikai kalózoknak
Tóth Dalma
2017.11.08. 09:29
A tranzakciót senki sem veri nagy dobra.
Egy magyar tengerészt két hete raboltak el Nigéria partjainál. A Terrorelhárítási Központ szerint él és a körülményekhez képest jól van a hatvan év körüli főgépész. A sajtó információi szerint a magyar férfi önként jelentkezett túsznak, de mellette öt másik hajóst is elhurcoltak a tengeri banditák.
Balogh Sándornak, a Magyar Afrika Társaság elnökének is volt része korábban a fentebb leírt esethez hasonló szituációban. Egy Kamerun felé tartó konvojjal utazott, amelyet feltartóztattak, és mivel nem vették igénybe a magát rendőrfőnöknek nevező személy szolgáltatásait, az illető feltüzelte a helyieket, akik körbevették az autókat, kémeknek nevezték az utasokat, és azt követelték, hogy adják fel magukat. Hosszadalmas tárgyalást követően végül körülbelül 30 ezer forintnak megfelelő váltságdíjért cserébe tovább engedték őket – mesélte az M1-nek.
Nigériában sok az olaj, de csak kevesen részesülnek az ebből származó bevételekből. Akik pedig nem jutnak pénzhez, úgy érzik, hogy el kell venniük a nekik járó részt – tette hozzá Balogh.
Az Atlanti-óceán afrikai partjainál az elmúlt két évben csaknem megduplázódott a támadások száma, melyek kétharmadát nigériai felségvizeken követték el. Ameddig 2015-ben "csak" 54 kalóztámadás volt Afrika partjainál, 2016-ban már közel 100.
A világon minden második nap történik egy kalózcselekmény, ebből minden héten egy Nigériánál valósul meg – mondta Balogh Sándor. Hozzátette, a túszejtéses esetek háromnegyede szintén Nigéria környékén történik.
A kelet-afrikai kalózkodás viszont alábbhagyott, mert egy nagy nemzetközi hadihajóflotta állomásozik a szomáliai öbölben. Eredményesen, drónokkal, repülőgépekkel, helikopterekkel és hajókkal, már a támadások előtt hárítanak – mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.
Az ENSZ 1982-es ENSZ tengerjogi egyezménye alapján egy hajónak jogában el fegyverrel megvédenie magát a kalózok ellen – állítja Gyarmati István. Manapság azonban a túszejtéses eseteket inkább tűzharc nélkül próbálják megoldani, mivel a pénz kevésbé értékes, mint egy emberélet. Arra azonban nincs szabály, hogy ki fizet, a cég vagy az állam.
Egy fehér ember élete nagyjából százezer eurót ér a nigériai kalózoknál. Sem az elkövetők, sem a kifizetők nem verik „nagy dobra” a tranzakciót.
A tárgyalások többnyire egy közvetítőn keresztül zajlanak. Az emberrablók számára a legveszélyesebb rész maga a fogolycsere, amikor az elrabolt túszokért cserébe átveszik a váltságdíjat. Ekkor a legsebezhetőbbek, az esetek többségében ilyenkor csap le rájuk a rendőrség is – mondta Gyarmati István. Hozzátette, egy „zsarolás akkor eredményes, ha sikerül meggyőznöm arról a másik felet, hogy amit mondok az hiteles vagy lehetséges”.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
