Az NGTS-1b egy Jupiter nagyságú égitest, ám egy olyan törpecsillag körül kering, aminek mérete és tömege csupán fele a Napénak. A jelenlegi elméletek alapján ekkora méretű és tömegű bolygó nem alakulhatott volna ki ilyen típusú csillag mellett, ugyanis az NGTS-1 (csillag) túlságosan apró ahhoz, hogy elegendő anyagot gyűjtsön össze egy gázóriás "felépítéséhez".

A bolygót a chilei Atacama-sivatagban épült NGTS (Next-Generation Transit Survey) távcsőrendszer alkalmazásával fedezték fel, méghozzá tranzitmódszer segítségével: amikor a planéta elhalad csillaga előtt, kitakar valamennyit annak fényéből. A Warwick Egyetem professzora, Peter Wheatley szerint az NGTS-1b-t a rendelkezésre álló technika ellenére nem volt egyszerű megtalálni, mivel központi csillagának fénye halovány, maga a bolygó viszont rendkívül nagy.

A forró Jupiter nagyon közel kering a csillagához, a távolság a Föld-Nap távolságnak mindössze három százaléka. Az NGTS-1b keringési ideje 2,6 nap, felszíni hőmérséklete meghaladja az 530 Celsius fokot.

Mivel vörös törpecsillagokból rendkívül sok van az univerzumban, így nem kizárt, hogy hasonló óriásplanétákat találnak majd más törpék mellett is.

(Origo)