Már három hete folynak a koalíciós tárgyalások a CDU, a CSU, az FDP és a Zöldek között, de eddig nincs eredmény.

Sokkal több olyan téma van a pártok között, amiben nem értenek egyet, mint amiben egyetértenek. Merkelre ezért még hosszú út vár, mielőtt felállítaná az új kabinetjét – írja a DW.

A Jamaica-koalíció a CDU, a CSU, a Zöldek és a liberális párt koalícióját jelenti, mely a pártok színeire utal. Egyszer tartományi szinten már sikerült kormányt alakítaniuk, de ezt most szövetségi szinten kellene végrehajtaniuk, ami elég nehézkesen megy. Ahogy folynak a tárgyalások, ahelyett, hogy egyre több témában kötnének kompromisszumot, inkább csak azon témakörök listája nő, amiben nem értenek egyet.

A CDU és a CSU szeretne egy felső határt húzni, amelynél több migránst nem fogadnak be évente Németországba. Az FDP és a Zöldek azonban ezzel nagyon nem értenek egyet. Merkelék azt szeretnék, ha nem ismétlődhetnének meg a 2015-ös történések, amikor is ellenőrizetlenül áramlott be az országba közel 1 millió migráns; de a két másik pártot ez nem érdekli.

A családegyesítés kapcsán is megy a vita. Az előző kormány 2018 márciusáig felfüggesztette a családegyesítés folyamatát, amit Merkelék meghosszabbítanának, de a Zöldek ennek pont az ellenkezőjét szeretnék. A felfüggesztést már most eltörölnék, nem pedig kiterjesztenék. Az FDP pedig azt javasolja, hogy ne jöhessen minden befogadott menedékkérőnek a családja automatikusan Németországba, hanem minden családegyesítést egyesével vizsgáljanak ki.

Abban az összes párt egyért, hogy Németország szén-dioxid-kibocsájtását 2020-ra az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkenteni kell, habár ettől még messze vannak, azonban a többi kérdést illetően eltérő véleményeket fogalmaznak meg. A Zöldek azonnal bezárnák Németország 20 leginkább környezetszennyező erőművét, és mindent megújuló energiával helyettesítenének 2030-ig. Az FDP akkor írja alá a klímapolitikára vonatkozó szerződéseket, ha az versenyképes lesz. Az energia- és klímapolitikai tárgyalásokat vezető CDU-s Armin Laschet viszont Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, amely tartomány igen gazdag a lignitben, amit az erőművekben előszeretettel égetnek el.

A szociálpolitika a héten folytatott megbeszélések egyik fő témája lesz. A CDU eltörölné a 63 éves nyugdíjkorhatárt. A Zöldek viszont azt szeretnék, ha a munkaerőpiac szélére szorult munkavállalókat az állam megvédné attól, hogy idős korukra is szegénységben kelljen élniük. Ezért azt szeretnék elérni, ha egy alapjövedelmet biztosítana az állam számukra. Az FDP eközben megszüntetné a nyugdíjkorhatárt, és az alapján határozná meg ki mennyi pénzt kap, hogy ki, mikor megy nyugdíjba. Ezek szerint minél előtt hagyná ott valaki a munkapiacot, annál kevesebbet kapna. Az FDP úgy látja, hogy hosszabb ideig kellene dolgoznia azoknak, akik meg akarják kapni a teljes nyugdíjösszeget.

Az FDP maximálisan 48 órában szabályozná a munkaórák számát, de egyébként lazítanának a szabályokon, például enyhítenének az ideiglenes munkavállalók és az alvállalkozók védelme érdekében létrejött törvényeken. A Zöldek egy olyan minimálbért határoznának meg, ami elegendő az alapvető életszínvonal biztosításához. A CDU és CSU pedig "csak" azt akarja, hogy 2025-re elérjék a teljes foglalkoztatottságot.

A CDU, CSU és az FDP eltörölné a vagyon után fizetett adót, de a Zöldek ragaszkodnak hozzá. A jobbközép pártok eltörölnék a szolidaritási adót is, amit a volt NDK-beli tartományok kapnak. Az adót magánszemélyek fizetik az évi személyi jövedelemadójukon (szja) felül. A szolidaritási adóból évente több mint 15 milliárd euró bevétele van a német szövetségi költségvetésnek. A Zöldek elég kétértelműen állnak a kérdéshez, amiben még szintén nem született megegyezés. A bevezetett adót a jelenlegi szabályok szerint 2019-ben meg kell szüntetni.