A miniszterelnök ipartörténeti jelentőségűnek nevezte az üzemátadást, amely szerinte egy új kezdetet jelöl az élelmiszeriparban, hiszen a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb élelmiszeripari beruházása valósult meg Tiszapüspökiben. Az Eximbank becsléseire hivatkozva megjegyezte: az üzem tevékenysége 185 milliárd forinttal növeli a GDP-t.

Orbán Viktor beszédében azt is megköszönte a Kall Ingredients Kft.-nek, hogy „egy ilyen remek eseménnyel ünnepelhetjük az uniós cukorkvóta kimúlását”.

– tette hozzá.

A cukorkvótáról azt mondta, hogy az Magyarországra nézve katasztrofális volt, „ennek köszönhettük, hogy a rendszerváltás idején még meglévő 12 cukorgyárunkból végül csak egyetlen maradt meg”. Úgy fogalmazott: ezeket az üzemeket sem két világháború, sem a nagy gazdasági világválság, sem a szocialista tervgazdaság nem tudta tönkretenni, de „elvitte a rendszerváltás, az uniós csatlakozás meg a cukorkvóta”. A magyar cukoripar megszűnésének szerinte az volt „az egyik nagyon is prózai oka”, hogy egyik gyár sem volt végül magyar kézben.

– mondta Orbán Viktor.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon ma 217 ezren élnek mezőgazdaságból, ami azt mutatja: 6 év alatt 25 százalékkal nőtt az ágazatban dolgozók száma.

Kitért a kukoricatermelésre – miután a Kall Ingredients kukoricából kivont keményítő bontásával állítja elő az izocukrot, amely egy folyékony állagú, édes ízű, színtelen szirup –, úgy értékelve, hogy a tiszapüspöki gyár megnyitása azt is kifejezi, hogy Magyarország teljes jogú résztvevőként száll be a világ kukoricaversenyébe.

Kijelentette: ma Magyarországon „gyárakat építő gazdaságpolitika” működik. Január 1. óta a mostanival együtt 29 üzemet adtak át – ami mutatja, „Magyarország végre kezdi összeszedni magát” –, az elmúlt 10 hónapban megvalósult hazai és külföldi beruházások mértéke meghaladta a 450 milliárd forintot, amelyhez a kormány 40 milliárd forint támogatást nyújtott, az új létesítmények révén pedig az elmúlt 10 hónapban 4606 munkahely jött létre – sorolta az adatokat a miniszterelnök. Megjegyezte: Magyarország legnagyobb ereje a világszínvonalon teljesítő munkásaiban van.

Orbán Viktor szerint Magyarország ma ismét egy nagy korszak kapujában áll, és reményét fejezte ki, hogy a 2013-tól elindult növekedési pálya legalább olyan sokáig tart majd, mint az ország gazdaságtörténetének aranykorában, a kiegyezés és az első világháború között.