Elzúgott ötvenhatunk: Orbán és a többiek
2017.10.24. 16:58
Épp arról olvastam, hogy dühös feminista aktivisták csoportosan mérlegeket törtek össze, jelezve azt, hogy a súlyfölösleg elleni küzdelem a tömegmérő eszközök szétrombolásában rejlik. Az sokkal forradalmibb, mint lemondani a napi öt tejeskávé-muffin kombóról. A realitás elleni küzdelemben a haladók hamarosan maguk mögött hagyják a Brian élete klasszikus jelenetét.
Gulyás Marci és a kis gézengúzok pedig minden bizonnyal törlik az időjárás-jelentést az iPhone-jaikról a tegnapi nap után; hiszen a forradalomnak csak egy nagyobb ellensége van Orbán Viktornál, az pedig a hűvös októberi eső. Láthatóan a tízmillió fasiszta országában (© Rákosi) mindig lehet találni legalább pár ezret, akik lelkendezve hallgatják a diktátort, mert az ellenzéki tüntetőkkel ellentétben őket nem tántorította el az eső és a hideg. Utóbbi problémák orvoslására egyébként, bár nem túl progresszív, de meg lehet próbálni a felöltözést meg az esernyőt. Esetleg sapka, sál.
Vona Gábor szeretne miniszterelnök lenni. Bár a rendezvényen való részvétel díjtalan volt ezúttal, így is csak pár százan voltak kíváncsiak a Jobbik dzsemborijára. Vannak azonban aggasztó jelek, így például az, hogy a Jobbik egy óriási Bibó-idézettel grasszált Budapest utcáin Evola, Sértő Kálmán vagy a névtelen palesztin Hitler-imádó sorai helyett. (Jövőre már minden bizonnyal Horn Gyula életrajzi drámájából lesz pár passzus a megbékélés jegyében.) A Bibó-idézet mögé bújás az eljelentéktelenedés folyamatának biztos állomása, sőt mérföldköve, ami után nemsokára az egyetlen menedék egy állandó rovat lesz az ÉS-ben. Nagyon eredeti módon szónokolt valamit a bal- és jobboldaliság meghaladásáról, valamint a könyörtelen elszámoltatásról – utóbbi pontnál sokakban fölmerül, hogy a kőkemény elszámoltatás során a vádlottak padjára kerülne-e a jelenlegi gazdi? Ám a Bibó-idézetre pillantva elszontyolodva konstatáltuk, hogy ezt valószínűleg sosem tudjuk meg.
Gyurcsány Ferenc szokás szerint saját szektájának munkásőr törzsközönsége előtt méltatta '56 szellemiségét, míg a szekta eltévedt tagjai mind a tizenöten igyekezték provokálni az Orbánt hallgató tömeget.
A Momentum világlátott ifjai a szokásos semmitmondással igyekeztek bizonyítani azt, hogy váll nélkül is lehet kormányozni, csak akarni kell, és az elmúlt 27 év összes szereplőjével szemben alapos vizsgálatot indítanak majd. Vagy szerveznek velük újra egy közös konferenciát. Mindenesetre nekik elhihetjük, hogy de most aztán tényleg, és elég a lopásból, és az ő generációjuk identitása a lopással szemben fogalmazódott meg (szemben az összes többi generációval, illetve most legalább megtudtuk, hogy a „lopás“ generációs kérdés). Különben gépeltek már memót Brüsszelben, úgyhogy Mucsának kuss a neve. Orosz Anna állítólag valami olyasmit fejtegetett, hogy ma is elnyomva érzi magát, ha bekapcsolja a rádiót. Ez valóban hasonlatos élmény ahhoz, amikor átmegy az emberen egy szovjet páncélos.
A többi ellenzéki pártról keveset tudunk. Vagy beszéltek valahol valamiről, vagy nem, vagy léteznek, vagy nem.
Közben a csúcsdíszt TGM tette föl tegnap azzal, hogy eltemette a haladó baloldalt (ámen), azt javasolva nekik, hogy vonuljanak vissza olvasni. Utóbbi persze rájuk fér (kire nem?), de ennél rosszabb tanácsot aligha kaphattak volna az oszlásnak indult haladók: ennek eredménye az lesz, hogy még inkább valóságidegen elméletekkel fognak kibújni a kis vörös barlangjaikból a terápia után. Meg sokkal szőrösebben és büdösebben. Minket persze nem zavar, addig is a négy fal között csinálják, de mégiscsak emberbaráti kötelességünk jobb belátásra bírni őket: néha kimehetnének emberek közé is levegőt szívni.
Emberi számítás szerint tehát maradt egyedül Orbán Viktor, aki értelmezhető, épkézláb produkciót nyújtott, és volt szabad szemmel látható közönsége is. Az ellenzék nagyjai később biztos megnézték a tévében, hogyan beszél egy olyan politikai vezető, akinek már leszálltak a golyói. Az ellenzéki média persze úgy elkezdett toporzékolni, mint SzabóZé a KFC pultjánál. Hiába minden erőfeszítés, a diktátornak még mindig tapsolnak.
A helyzet jelenlegi állása szerint tehát a teljes bagázsnak jobb lenne, ha összegyűlne nyaranta Szárszón – utóbbi úgyis kifulladt nemrég, pedig oda még van utánpótlás, és általában jó az idő is.