Oroszország haladéktalanul és szimmetrikus módon reagál, ha az Egyesült Államok felmondja a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról megkötött (INF) szerződést – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Szocsiban, a Valdaj vitaklub tanácskozásán. Putyin szerint az USA ki akarja szorítani Oroszországot a világ energiapiacairól, és nagyrészt ezt a célt szolgálják az oroszellenes amerikai lépések.

Putyin arra figyelmeztetett, hogy Oroszország kész új nukleáris és nem nukleáris fegyvereket kifejleszteni arra válaszul, ha más államok is így tennének.

Megismételte az orosz vezetés más tagjai részéről már elhangzott figyelmeztetést, hogy Oroszország arra is szimmetrikusan reagál majd, ha az Egyesült Államokban korlátozni fogják az orosz kötődésű tömegtájékoztatási eszközök munkáját. (Ezzel az orosz politikus az orosz tulajdonban lévő és Amerikában is sugárzott médium, az RT ellen megindított vizsgálatokra utalhatott.)

Putyin szerint Washington 2014 óta gyakorlatilag nem vesz részt a békés célú kétoldalú nukleáris együttműködésben.

– mondta az orosz vezető, aki arról is beszélt, hogy amerikai szakértők a '90-es években kétoldalú megállapodások keretében 620 alkalommal látogattak el az orosz nukleáris fegyvergyártás központjaiba.

Putyin ugyanakkor kifogásolta, hogy a nyitottság ezen a téren gyakorlatilag egyoldalú maradt.

– tette hozzá az orosz elnök.

Putyin arról is beszélt, hogy szerinte az USA a nyilvánosság előtt megindokolt lépéseivel szemben egészen más célok miatt támadja folyamatosan Oroszországot. Ezek közül a célok közül az egyik egy energiapolitikai, gazdasági cél:

Putyin elnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a minden alapot nélkülöző, folyamatos Oroszország elleni amerikai támadásoknak van egy másik, pusztán belpolitikai oka is, ami az USA területén belül ad alapot az állandó oroszellenes fellépésnek:

Putyin ezt követően azt is közölte, hogy mindennek ellenére ő továbbra is úgy gondolja, hogy a kétoldalú, amerikai-orosz viszony problémái még megoldhatók.

Az orosz elnök egyébként a beszédében még védelmébe vette Donald Trump amerikai elnököt is, azt hangoztatva, hogy szerinte az amerikai hivatali partnerét tiszteletben kell tartani, mert mandátumát demokratikus úton nyerte el.

Putyin szerint:

Ukrajnáról szólva pedig úgy fogalmazott:

Vlagyimir Putyin az Ukrajnában kitört válságért Európát tette felelőssé, és hangsúlyozta, hogy csakis az európai hatalmak érhetik el a helyzet megváltoztatását.

Elmarasztalta a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök és az akkori ellenzék között 2014-ben megkötött megállapodást szavatoló Németországot, Franciaországot és Lengyelországot, amiért nem tettek semmit a kijevi "fegyveres államcsíny" után.

Azt hangoztatta, hogy Moszkvát nem aggasztja a NATO megerősített katonai jelenléte a balti államokban. Az állította, hogy Moszkva ura a helyzetnek.

Hangot adott véleményének, hogy a katalóniai és a kurdisztáni függetlenségi népszavazás nyomán kialakult válság a Nyugat által alkalmazott kettős mérce eredménye, amely egyesekben függetlenség- és szabadságharcosokat, másokban pedig szakadárokat lát. Emlékeztetett arra, hogy Európában korábban sokan nem titkolták örömüket más országok szétesése láttán.

– tette fel a kérdést Putyin.

Kifogásolta, hogy a Nyugatnak ugyanakkor nem tetszett, hogy a Krím kikiáltotta függetlenségét és népszavazáson döntött az Oroszországhoz való csatlakozásáról.

Az orosz elnök leszögezte, hogy az ENSZ-nek ma nincs alternatívája. Elismerte, hogy a világszervezet reformra szorul, de megítélése szerint a változtatásokat fokozatosan kell bevezetni.

A fórumon Putyin elítélte Phenjan nukleáris kísérleteit, de hangot adott meggyőződésének, hogy az észak-koreai nukleáris válságot csakis párbeszéd révén lehet megoldani.