Németország úgy döntött, hogy felveszi a kesztyűt az online gyűlöletbeszéddel szemben, ám a kezdeményezés rendesen felkavarta az állóvizet.

Az országban vasárnap szavazták meg azt a törvényt, amely akár 50 millió eurós (átszámítva mintegy 15,5 milliárd forint) büntetést is kiszabhat az olyan közösségi médiumokra, amelyek 24 órán belül nem távolítják el platformjukról a gyűlöletkeltő tartalmakat. Ezzel pedig finoman szólva is belenyúlt az állam a darázsfészekbe, több szempontból is.

Az első probléma a törvénnyel az, hogy a nagy közösségi médiumok – Facebook, Twitter, Google, stb. – mind-mind a Szilícium-völgyből származnak, és így kérdésessé válik, hogy Európának mennyi beleszólása van egy amerikai cég működésébe. A Szilícium-völgyet képviselő demokrata párti politikus szerint bár az internetes vállalatoknak valóban kötelessége törölni a sértő tartalmakat, ugyanakkor a kormány nem gyakorolhat cenzúrát.

Az új szabályok elfogadása után most már kijelenthető, hogy Németországban vannak a legszigorúbb gyűlöletbeszédet érintő törvények, amivel akár a migránsellenes álláspontok is büntethetőek.

Német politikusok egy hangos kisebbsége azt is kifogásolja, hogy a törvényt gyakorlatilag egy nyár leforgása alatt verték keresztül. Ezzel gyakorlatilag nem volt lehetőség megfelelő jogi áttekintésre, és az internetes vállalatok sem tudnak kellő gyorsasággal alkalmazkodni az új szabályokhoz. Ráadásul a törvény felülvizsgálatára sincs nagy esély, hiszen jelenleg épp a koalíciós kormány megalakulása zajlik Németországban.

Talán a legfontosabb szempont ebben a kérdésben, hogy mi lesz a véleménynyilvánítás szabadságával? Hiszen az teljesen érthető, hogy a dzsihadista propagandát korlátozzák és törvényileg üldözik, ám az még mindig nem világos, hogy a gyűlöletbeszédet miképpen definiálják a németek, és abba mi tartozik bele. A merkeli cenzúrának ugyanis nem is olyan régen például szerves része volt az, hogy a nyitott kapus migránspolitikáról nem lehetett negatív hangvételben nyilatkozni.