Brit stratégiai elemzők szerint mára reális lehetőséggé vált, hogy az észak-koreai válság fegyveres konfliktussá fajul.

A Royal United Services Institute (RUSI) nevű, 1831-ben alapított független londoni védelmi és biztonsági elemzőközpont pénteken bemutatott tanulmánya szerint van még ugyan valamelyes remény arra, hogy Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető gyújtó hatású retorikáját érdemi tárgyalások kövessék, de "az idő nem feltétlenül a diplomáciának dolgozik", és az észak-koreai fegyverfejlesztési program gyorsabban halad, mint ahogy azt a legtöbb szakértő még akár egy éve is várta.

Az intézet szakértői szerint az újabb fegyveres konfliktusnak már az első néhány héten több százezer halálos áldozata és sérültje lehetne Észak- és Dél-Koreában, beleértve több ezer amerikai katona és civil valószínűsíthető halálát.

Ennél is sokkal súlyosabbá válhat a helyzet, ha a konfliktusba Kína is bekapcsolódik fegyveresen, vagy ha a háborúban nukleáris fegyvereket is bevetnek.

Mindezt a nemzetközi kereskedelem és a beruházások is megszenvednék, mivel a gazdasági aktivitás a világgazdaság egyik legaktívabb térségében omlana össze – áll a RUSI tanulmányában, melyet az MTI ismertetett.

Tekintettel e katasztrofális következményekre, továbbra is nehéz elképzelni, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne háborút indítani Észak-Korea ellen. Az előző amerikai elnökök a diplomácia és a szankciók most már lehetségesnek tűnő kudarca esetén a feltartóztatás és az elrettentés politikáját alkalmazták volna, abban a reményben, hogy az amerikai megtorlást kilátásba helyező hiteles fenyegetéssel mérsékelni lehet az észak-koreai nukleáris arzenál jelentette veszélyt.

Nagyon is elképzelhető azonban, hogy Trump – az Észak-Korea címére intézett legutóbbi fenyegető üzeneteiből megítélhetően – más utat választ. Ezt nem lehet biztosan tudni, de a tanulmány szerint az észak-koreaiak által elért műszaki haladás, és az amerikai elnök szeszélyes, lobbanékony személyisége veszélyes elegyet alkot.

Az elemzés szerint sok minden függne attól, hogy a háború milyen előzmények után tör ki. Észak-Korea például megtorláshoz folyamodhat, ha az amerikai fennhatóságú Guam szigete felé tesztrakétát indít, de azt az Egyesült Államok lelövi, vagy Phenjan inváziós előkészületként értelmezheti, ha határainál az Egyesült Államok jelentős katonai erőt vonultat fel.