Semmissé válhat a magyar-ukrán alapszerzõdés
Pörge Béla
2017.09.29. 17:48
Kövér László pénteken a Karc FM-en azt mondta, nagyon komolyan megfontolná, deklarálja-e Magyarország, hogy Ukrajna egyoldalúan felmondottnak tekinti a magyar-ukrán alapszerzõdést.
Az Országgyűlés elnöke a Magyar hangok című rádióműsorban úgy ítélte meg, az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos reagálásában Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetője egyáltalán nem vetette el a sulykot, tekintettel arra a súlyos, barátságtalan, hátba támadásként értelmezhető lépésre, amelyet Ukrajna tett Magyarország felé azzal, hogy a jövőre vonatkozóan lényegében elvitatja az ottani kisebbségek anyanyelvi oktatásra való jogait.
Kövér szerint erre Magyarország nemhogy nem adott okot, éppen ellenkezőleg, 1990, illetve Ukrajna függetlensége óta mindig mellette állt.
Magyarország elsőként ismerte el függetlenségét, először vele kötött alapszerződést a szomszédos országok közül, amikor árvíz sújtotta Ukrajnát, Magyarország igyekezett kisegíteni, emellett több ezer ukrán gyerek üdültetését biztosította, az orosz-ukrán konfliktusban megsebesült ukrán katonákat gyógyították"
— fogalmazott, majd hozzátette:
nem is tudjuk hová tenni azt az ostoba, elvakult lépést, amit az oktatási törvény ügyében tett Ukrajna."
Arról, hogy az ukrán oktatási miniszter nagyobb nyitottságot kért, és magyar származású ukrán állampolgárokról beszélt a törvénnyel összefüggésben, Kövér László azt mondta:
utoljára ehhez hasonlót Ceausescu mondott, amikor az ott élő magyarokat magyar származású románoknak aposztrofálta. Lehet, hogy öntudatlanul is, de az a szándék kap hangot, hogy Ukrajna lakosságát homogenizálni, erőszakosan ukránosítani kell"
– vélte a házelnök.
Kövér László kiemelte, a helyzet pikantériája, hogy még a magukat ukránnak gondoló emberek jelentős részét is úgy kell ukránosítani, ugyanis az orosz nyelv meglehetősen erős pozíciókkal bír a mindennapi életben. Szerinte az ukrán képviselők egy jelentős részének is be kellene iratkoznia egy ukrán nyelvtanfolyamra, hogy be tudják tartani a készülő törvényt.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az ukránok félremagyarázzák a saját törvényüket, ami életbe lépése esetén egyértelműen nem az anyanyelvi oktatás korlátozását, hanem ellehetetlenítését fogja eredményezni. Megjegyezte, bár Porosenko ukrán elnök aláírta a törvényt, és azt ki fogják hirdetni, Ukrajna nem arról híres, hogy az elfogadott törvényeket betartja.
Amikor ezen nemzeti közösségekre nézve pozitív tartalmú jogszabályokat fogadtak el, azokat sem tartották be"
— fűzte hozzá.
Kárpátalja kormányzójának nyilatkozatáról, miszerint nem látja az okot, miért kellene ukránosítani, azt mondta: a kormányzó ugyanúgy vélekedik, mint ő. Egy eddig nem létező problémát állítottak elő ezzel a jogszabállyal, aminek nemcsak a technikája rossz, hanem a szándék is "alattomos", az ukránosításról szól, és nem az ukrán, mint államnyelv védelméről, fejlesztéséről.
Ami Ukrajnában zajlik, az minden nemzetközi kötelezettségvállalásnak ellentmond, amit az ország az elmúlt több mint 20 évben tett"
— jelentette ki Kövér László, aki nagyon komolyan megfontolná, deklarálja-e Magyarország, hogy Ukrajna egyoldalúan felmondottnak tekinti ezen lépésével a magyar-ukrán alapszerződést. Majd hozzátette:
Innentől kezdve az egy papírrongy, semmit sem ér."
Megjegyezte: nincsenek illúziói a nemzetközi döntési, illetve vitafórumok józanságát és hatékonyságát, nemzeti kérdések iránti érzékenységét illetően. Ugyanakkor nem adják fel a reményt, hogy vannak olyan dokumentumok, nemzetközi szerződések, alapelvek, amelyeket ha az unió és az Európa Tanács komolyan vesz, akkor fellép Ukrajnával szemben.
Az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy nagyon örülne, ha annyi haszna lenne ennek a nyomorúságos helyzetnek, ami kibontakozóban van Kárpátalján, hogy a románok és a szlovákok is felismernék, nem jó a botnak a másik végén lenni, és ők is keveredhetnek olyan szituációba, amilyenben Romániában és Felvidéken a magyarok vannak.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
