– szögezte le a közös reformtervekkel kapcsolatban Szabó Dávid, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója.

Kedden mutatta be Emmanuel Macron az Európai Unió reformját célzó tízéves útitervét. A francia államfő többek között arról beszélt a párizsi egyetemen, a Sorbonne-on, hogy az eurózónának saját költségvetésre és pénzügyminiszterre van szüksége, illetve európai szintű adó létrehozását javasolta a pénzügyi tranzakciókra.

– mondta el Marcon reformtervei kapcsán a hirado.hu megkeresésére Szabó Dávid, aki azzal indokolta kijelentését, hogy Macron az erősen megkopott francia nagyságot szerezné vissza, de nagy elődeivel szemben ezt nem az erős francia nemzetállamon keresztül érné el, hanem az Európai Uniót állítaná az eddiginél határozottabban a francia érdek szolgálatába. Elmondta azt is, hogy az államfő nem is titkolja, hogy saját „uralkodását” az unió egészére is szívesen kiterjesztené:

– mondta és hozzátette, hogy Macron a fizessenek a németek stratégia mentén dolgozna.

– utalt vissza a jó császár jelzőre Szabó Dávid.A politikus népszerűsége saját hazájában azonban mára rendkívüli mélységbe süllyedt, ebben a helyzetben pedig a korábbinál is nehezebb elképzelni, hogy a francia gazdaság vonzóbbá és versenyképesebbé tétele érdekében újabb szociális jogokhoz vagy akár a nyugdíjkorhatárhoz nyúlna.

Éppen ellenkezőleg – hívta fel a figyelmet a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója –, Macron számára az egyetlen út, mellyel elkerülhetőnek véli elődje, Hollande elnök dicstelen sorsát, az az európai előremenekülés, hétköznapibb nevén a fizessenek a németek stratégia.

A szakértő szerint Macron arra számíthat, hogy az Európai Unió és a benne politikai-gazdasági vezető szerepet felvállalt Németország az elhúzódó párhuzamos válságok – instabilitás a teljes szomszédságban, Líbiától a Közel-Keleten át a Balkánig és Ukrajnáig, migrációs krízis, Brexit – kellős közepén rendkívüli módon rászorul Franciaország konstruktív együttműködésére, ami felerősíti a franciák érdekérvényesítő képességét.

A szakértő szerint a fenti helyzetben Macron a kezdeményezés és az európai – Párizs-Brüsszel-Berlin – politikai napirend meghatározásának magánál tartásával igyekszik növelni saját mozgásterét.

Merkel pártszövetsége (CDU/CSU) győzött ugyan a vasárnapi parlamenti választáson, de évtizedek óta a legrosszabb eredményt érte el, és ez valószínűleg a Merkel-Macron kapcsolatra is kihatással lesz. Merkel nem érdekelt abban, hogy bármit is siettessen, hiszen a német gazdaság továbbra is erős, tehát:

– mondta Szabó Dávid.

A kancellár óvatosságát indokolja továbbá a politikai belátás is. A Századvég 2017-es Project 28 nevezetű kutatása szerint mind a francia, mind a német választók az erős tagállamokat preferálják Brüsszel további felhatalmazása helyett, valamint mindkét állam polgárai inkább nemzeti kézben tartanák a gazdasági kérdések intézését.

Ezzel szemben Franciaország Brüsszellel összefogva egyfajta páneurópai politikai nyilvánosság kialakításával, valamint egyes, a németek számára fontos kezdeményezések blokkolásával próbálkozhat nyomást gyakorolni a tagállamokra – mondta a szakértő, aki szerint ebben az esetben fontos szerepbe kerül Közép-Európa Lengyelország és Magyarország vezetésével, ugyanakkor a távozó Egyesült Királyság is a kontinentális játszma részesévé válhat.