Az ukrajnai oroszok elleni etnikai tisztogatással vádolja Kijevet az ukrán oktatási törvény miatt az orosz Állami Duma.

Az orosz parlament alsóházának plenáris ülésén megszavazott dokumentum elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna megsértse a területén élő "tősgyökeres népek és nemzeti kisebbségek" anyanyelvi oktatáshoz fűződő alapvető jogát.

– olvasható a nyilatkozatban, amely rámutatott, hogy az oktatási törvénnyel Kijev "durván megsérti" a kétoldalú és a nemzetközi megállapodások keretében vállalt kötelezettségeit.

– írták az orosz képviselők.

A dokumentum rámutatott arra is, hogy az oktatási törvénnyel Kijev "durván megsérti" az 1997-es kétoldalú barátsági szerződésben és a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

A nyilatkozat az összes parlamenti erő összefogására szólított fel Ukrajna "tősgyökeres népeinek és nemzeti kisebbségeinek" a kényszerasszimilációval és a diszkrimináció megnyilvánulásaival szembeni védelmében.

– áll a dokumentumban.

Az orosz parlament alsóháza egyúttal a nemzetközi szervezeteket és az európai országok törvényhozásait is arra szólította fel, hogy ítéljék el a "türelmetlenség nacionalista politikáját", és tegyenek közös lépéseket a megsértett jogok helyreállítása és a "tősgyökeres népekhez" tartozó állampolgárok diszkriminációtól való megvédése érdekében Ukrajnában.

Az ukrán elnök hétfőn írta alá az új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament, és amely a kisebbségi nyelveken folyó oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki külföldön és belföldön, ahol elsősorban az ellenzék és a kisebbségek tiltakoztak.

Megjelent szerdán a Holosz Ukrajini című, hivatalos közlönynek számító lapban az új ukrán oktatási törvény, amivel hatályba lépett a jogszabály, amely az MTI által megkérdezett jogi szakértő szerint nemcsak az anyanyelvű iskolai oktatást korlátozza, hanem veszélybe sodorhatja a magántulajdonban lévő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működését.

A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul a 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye azonban több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban;így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

A törvény aláírása után Porosenko közölte: felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna "európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot (ET)".

Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerdán az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy veszélybe kerülhet a magántulajdonban lévő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működése az új oktatási törvény miatt.

A szakértő elmondta, hogy a felsőoktatásról szóló, korábban elfogadott és jelenleg hatályban lévő törvény szerint Ukrajnában a magániskolákban a tulajdonosok szabad kezet kapnak, egyebek mellett maguk szabhatják meg az oktatás nyelvét.

– magyarázta a szakértő.

Tóth Mihály szerint diszkriminatív az új törvényben az, hogy külön kezeli az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségeket és az őshonosnak nevezett népeket, mint például a krími tatárokat. Utóbbiaknak ugyanis a jogszabály engedélyezi az óvodától a 12 osztályos általános és középiskola befejezéséig az anyanyelven folyó oktatást az ukrán nyelv tanítása mellett. A nemzeti kisebbségeknek, mint a magyar, viszont az anyanyelven folyó oktatást csak az ötödik osztályig engedélyezi.

A törvény egyébként az ötödik osztálytól egy-két vagy több tantárgy oktatását engedélyezi angolul, vagy bármely más, az Európai Unióban hivatalos nyelven, így magyarul is, viszont eszerint oroszul nem.

Tóth Mihály arra kérdésre, hogy megoldaná-e a magyar iskolák helyzetét, ha a magyart is őshonos néppé nyilvánítaná Ukrajna, nemlegesen válaszolt. Szerinte ugyanis még az őshonosoknak nyújtott kedvezmény is visszalépés a jelenlegi magyar nyelvű oktatáshoz képest.