Nem csendesedik a vita az ellentmondásos ukrán oktatási törvény körül.

Az ukrán vezetés elsősorban "hisztérikusnak" nevezte a törvénnyel kapcsolatos magyarországi megnyilvánulásokat. Az ukrán elnök helyettes kabinetfőnöke, Kosztyantin Jeliszejev szerint:

A kabinetfőnök szerint a törvény kapcsán született magyarországi nyilatkozatok "a magyarországi választási kampánnyal függnek össze", és egyetlen céljuk, hogy "Budapest elterelje a figyelmet az Európai Unióval szemben fennálló problémáiról", különösen a migrációról. 

Ez azonban nem magyarázza azt, hogy Magyarországon kívül miért ítéli el szinte az összes szomszédos ország az ukrán nyelvtörvényt.

Peter Susko szlovák külügyminiszter például felszólította Ukrajnát, és bízik abban, hogy tiszteletben tartja a területén élő nemzetiségek jogait, így az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést is. Leszögezte: az ukrajnai szlovák kisebbség oktatásának jelenlegi normái nem csökkenhetnek.

Kedden a bukaresti parlament és a román külügyminisztérium is közleményben fejezte ki sajnálatát amiatt, hogy Petro Porosenko ukrán államfő a korábbi figyelmeztetések ellenére aláírta az új oktatási törvényt. A román parlament közleményben tudatta: hamarosan romániai parlamenti képviselőkből és szenátorokból álló bizottság utazik Kijevbe, hogy párbeszédet folytasson az ottani illetékes hatóságokkal a kisebbségek anyanyelvi oktatásáról.

Szófia meg fogja védeni az ukrajnai bolgár kisebbség jogát arra, hogy az anyanyelvén tanulhasson – jelentette ki Elena Joncseva bolgár ellenzéki parlamenti képviselő kedden.

És akkor még nem is említettük meg, hogy a törvény egyöntetű tiltakozást váltott ki Oroszország, Lengyelország és Moldova vezetésének részéről.

(MTI)