Kovács Zoltán kormányszóvivő kifejtette, hogy az uniós testület egy 2016-os javaslattervezetében azt kezdeményezte, hogy minden át nem vett migráns után fejenként 78 millió forint úgynevezett szolidaritási büntetést fizessenek azok az uniós tagállamok, amelyek nem hajlandók részt venni az illegális bevándorlók befogadásában.

– mondta Kovács Zoltán, aki ismételten azt kérte, hogy a lehető legtöbb magyar ember töltse ki a nemzeti konzultációs íveket és határozzák meg, milyen álláspontot kell képviselnie a kormánynak, amikor az Európai Unióban megvívja az illegális bevándorlásról szóló kemény vitákat.

A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban megjegyezte, ebben a kérdésben nem számíthatnak az ellenzékre, mivel az lebontaná a kerítést, migránspárti álláspontot képvisel. Ugyanakkor a most véget ért német választások, illetve a közelgő osztrák voksolás is azt mutatja, hogy az illegális migránsok befogadását ellenző országok megbüntetése továbbra is napirenden van – tette hozzá.

A politikus szerint nyilvánvalóvá vált, hogy fokozódó politikai támadásoknak vannak kitéve azok az országok, amelyek ellenzik a bevándorlást és nem szeretnének bevándorlóországgá válni. Ez a tendencia különösen azóta erősödik, hogy megszületett az általunk mindig is vitatott, kötelező kvótára vonatkozó döntés – mondta.

A kormányszóvivő emlékeztetett, Soros György 2015 óta több formában fogalmazta meg az elképzeléseit arról, hogyan kellene az Európai Uniónak megbirkóznia az illegális bevándorlással és az előtte álló demográfiai kihívással. Egy 2016-os kiszivárgott dokumentumból kiderült, Soros György szervezetei hogyan próbálták, és keresik most is a kapcsolatot az európai véleményformálókkal, döntéshozókkal, hogy olyan intézkedések, szabályok szülessenek, amelyek lehetővé teszik az Európai Bizottsággal ellentétes véleményt megfogalmazók megbüntetését – mondta a szóvivő.

Kiemelte, Soros György konkrét javaslatokat is tett, hogyan lehetne előteremteni terve forrásait, illetve miként lehetne megbüntetni azokat, akik nem hajlandók kivenni a részüket abból. Ilyen lépés lehet a földalapú- és kohéziós támogatások megkurtítása, ami leginkább Kelet-Közép-Európát sújtaná, miközben az illegális migrációnak és a kohéziós alapok rendkívül szisztematikus módon egyensúlyba helyezett, minden tagállamnak kedvező rendszerének semmi köze egymáshoz – fejtette ki.

(MTI)