Mint arról már többször is beszámoltunk, Macedónia a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány egyik kedvenc műveleti területe. Nikola Gruevszki, az ország korábbi miniszterelnöke, a jobboldali VMRO-DPMNE elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy a macedóniai civil szervezetek 95 százaléka a Soros-hálózat befolyása alatt áll.

Soros szervezeteinek erejét mi sem mutatja jobban, minthogy megalakult az ellenpólus is: januárban Macedóniában jött létre a Stop Operation Soros (SOS), azaz Állítsuk meg a Soros hadműveletet. A szervezet egyik alapítója, Nikola Srbov elmondása szerint Soros-szervezetei Macedóniában monopolizálták a civil társadalmat, amelyet így arra használtak, hogy elnyomjanak minden, a milliárdosétól eltérő nézetet. Cvetin Cilimanov, a szervezet másik alapítója szintén beszámolt a "civilek" által használt módszerekről: ezek a szervezetek jelentéseket írtak, amelyek Nyugat-Európába is eljuttatnak. Ezekben rendszerint olyan dolgokat kritizáltak, amelyeket nehéz objektív módon megítélni, mint például a sajtószabadság vagy a bírói függetlenség. Vannak más kedvelt módszerek is:

– kérdezi Chilimanov. Ez a jelenség a hazai közönségnek is ismerős lehet.

A Nyílt Társadalom Alapítvány macedóniai szervezete, és a USAID által közösen finanszírozott Médiafejlesztési Központ (MK) rendszeresen készít jelentéseket a macedón média szabadságáról. A tendencia pedig egyértelmű: a szocdem kormányok alatt rendre szabadabb a média, a jobboldali kormányok alatt pedig egyik napról a másikra megszűnik a sajtószabadság.

– mondta Chilimanov.

A 2016 decemberi macedóniai választások után a jobboldal szerezte meg a kormányzás jogát, azonban nem sikerült stabil kormányt alakítaniuk. A Soros által pénzelt baloldal pedig szép lassan átvette tőlük a hatalmat. Június elején Zoran Zaev lett Macedónia miniszterelnöke, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) az albán pártokkal együtt kezdett kormányozni. Zaev hatalomhoz vezető útja nem volt zavartalan.

Először puccsszerűen választották meg a macedón parlament házelnökét: a baloldal megszavazta a posztra a saját jelöltjét, annak ellenére, hogy a parlament napirendjén nem szerepelt az ebben a kérdésben való szavazás. Erre válaszul felháborodott jobboldaliak egy csoportja betört a parlament épületébe, ahol ökölharc alakult ki. Az erről készült képek bejárták a világsajtót. Végül a jobboldallal szimpatizáló köztársasági elnök behívatta a pártok vezetőit, hogy megpróbáljon megoldást találni a kérdésre. Számos erőszakos tüntetésre került sor az ezt követő időszakban. A baloldal végül kiegyezett a kisebb albán pártokkal, így sikerült kormányt alakítania.

A júniusban hatalomra került Zaev-kormány azonnal elkezdte tervezgetni a migránsok betelepítését az országba. Ennek jegyében a macedón Munkaügyi és Jóléti Minisztérium elkészített egy stratégiai dokumentumot, amelyben a migránsok be- és letelepítését részletezik. A jobboldali ellenzék szerint a terv végrehajtása azzal járna, hogy tranzitországból a migránsok célországává válna Macedónia. A Soros által támogatott baloldali kormány igyekezett cáfolni ezeket a vádakat, hazugságnak nevezve minden ezzel kapcsolatos állítást. Az ügy végül egy parlamenti bizottság előtt landolt. 

Vlagyimir Gjorcev, a Munkaügyi és Jóléti Bizottság vezetője a testület elé idézte a terület miniszterét, hogy kérdőre vonják a vezető tisztségviselőt. Gjorcevet számos önkormányzati vezető és polgármester kereste meg azzal az információval, hogy a minisztérium kérdőíveket küldött nekik, amelyekben fel akarják kutatni azokat a helyszíneket, ahol elhelyezhetőek lennének a migránsok. Demir Kapija város lakosságában az is aggodalmat keltett, hogy az ENSZ migrációügyi szervezete egy kórházrekonstrukciós programot folytat a településen és a helyiek attól tartanak, hogy ezzel párhuzamosan egy menekülttábor is épülni fog.

A migránsok befogadása azért is jöhet kapóra a baloldali Zaev-kormánynak, mert jó pontokat akarnak szerezni Brüsszelnél, ugyanis az európai integráció felgyorsítását kéri a macedón kormány az EU-tól.

Macedónia jobboldali ellenzéki pártja azt követeli, hogy a kormány teremtse meg annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok helyi népszavazást tartsanak arról, hogy be akarnak-e fogadni migránsokat. A jobboldali VMRO-DPMNE párt azt javasolja, hogy a referendumokat tartsák az októberi helyhatósági választásokkal egy időpontban.

A helyi népszavazásokra azért van szükség, mert a közelmúltban kiderült, hogy a Soros által támogatott baloldali kormány migránsokat telepítene be Macedóniába. A népszerűtlen lépést folyamatosan cáfolja a kormány, ám tény, hogy a tervről készült egy stratégiai dokumentum és több városvezető is jelezte, hogy olyan kérdőíveket kapott, amelyen a kormány azt kérdezte a települések vezetőitől, hogy van-e a környékükön olyan helyszín, amely alkalmas lenne menekülttáborok felhúzására.

Eddig 20 település jelezte, hogy az önkormányzati választással egy időben népszavazást is tartanak.

– írja közleményben a VMRO-DPMNE. Olyan hírek is megjelentek, amelyek szerint a baloldali kormány 150 ezer migráns betelepítésében gondolkodik.

A baloldali kormány jogi érvekkel próbálja ellehetetleníteni a kezdeményezést, mondván, hogy problémákba ütközik a választás és a népszavazás egyidejű megtartása. Osman Kadriu jogászprofesszor jól összefoglalja a Soros által finanszírozott kormány érvelését:

A balliberális kormány más taktikával is próbálkozik: Dragan Tevdovski, az önkormányzatokért felelős miniszterhelyettes szerint a helyi népszavazásokat érdemesebb lenne egy későbbi időpontban megtartani, hogy "az embereknek több ideje legyen tájékozódni a kérdésben". A népszavazás eltolása több időt adna a migránssimogató, Soros által is pénzelt kormányzati sajtónak a közvélemény megdolgozására.

Az Állami Választási Bizottság eddig nem foglalt állást a kérdésben.