888.hu: Vasárnap szövetségi parlamenti választáson dönthetnek a szavazók a Németországot vezető kormányról. Mi döntheti el a németországi választások eredményét?

Nógrádi György: Látható, hogy Merkel a jobb jelölt a két legerősebb kormányjelölt közül. Ugyanakkor 27 évvel a német újraegyesítés után most először látható a német választási küzdelemben, hogy a volt NDK-s területek több mint 20 százalékkal el vannak maradva a hajdani nyugatnémet területektől. Ennek is lesz hatása a választásokra. Az is meglepő fordulat, hogy most először az látszik, nő a szegénység Németországban, pedig ez eddig elképzelhetetlennek tűnt. A választási eredményt befolyásoló módon persze az is látható, hogy nem működik a bevándorlók integrációja, és kifejezetten világossá vált a Németországban élő nagyszámú török integrációjának a kudarca is. A Németországban jelenleg élő legalább 3-4 millió török többsége nem Merkelt, hanem Erdogánt követi vezetőjeként. Nem várható egyetlen, egyedül kormányozni képes párt győzelme sem. Németország történetében eddig egyetlenegyszer kapott önmagában egy párt abszolút parlamenti többséget, ez pedig 1957-ben a CDU/CSU szövetség volt, Konrad Adenauer vezetésével.

888.hu: Mi a jelentősége a vasárnapi német választások eredményének Európa és Magyarország számára? Változhat valami az EU-n belüli viszonyrendszerekben a német választások következményeként?

Nógrádi György: A mai modern Németország 1949-ben jött létre, amin a német egység létrejötte rengeteg dolgot megváltoztatott. A korábbi alaphelyzet az volt, hogy Európa politikai és katonai vezető hatalma Franciaország, a gazdasági, pénzügyi pedig az NSZK volt. A német egység pillanatától, azaz nagyjából huszonhét éve viszont Európa egyedüli politikai, gazdasági és morális vezető hatalma egyértelműen Németország lett. Ezt a pozíciót rendkívüli mértékben megerősítette, hogy a korábban meghatározó európai hatalom, Nagy-Britannia pedig bejelentette kilépését az Európai Unióból.

Magyarország számára tehát nagyon is fontos, hogy milyen kormány van Berlinben. Magyarországnak ráadásul egyébként is Németország a mindenkori legfontosabb európai partnere. Franciaországnak teljesen mások az érdekei, mint a németeknek és nem találkoznak a mi érdekeinkkel az ő szempontjaik. A francia politika nagyrészt abból indul ki, hogy Párizs a második világháború győztese, atomhatalom és az ENSZ biztonsági tanácsának az állandó tagja. A francia politikában emellett nagy szerepet játszik a volt gyarmatok ügye is. Nem véletlen tehát, hogy a magyar-német kapcsolatok minden probléma ellenére továbbra is nagyon jók.

888.hu: Egy CDU/CSU és a Schulz vezette SPD közötti nagykoalíció milyen hatással lehetne a magyar-német kapcsolatokra?

Nógrádi György: Az alaphelyzet az, hogy Magyarországnak a CDU/CSU-val jók a kapcsolatai, az SPD-vel, a szociáldemokrata párttal viszont sokkal kevésbé. A szociáldemokraták élére ez év tavaszán került oda Schulz, aki az EU kettes számú politikusa volt korábban. Schulz jó szónok, öt nyelven beszél, de hiába mindez, mert kiderült róla, hogy nincs valóságos programja, és ráadásul az is világossá vált, hogy a neki meglevő nyolc általánossal nem lehet senki sem német kancellár 2017-ben. Nekünk, magyaroknak mondhatni, hogy létkérdés szinte, hogy Merkel maradjon a kancellár. Az igazi kérdés jelenleg az, hogy kivel fog, vagy kivel köthet koalíciót Merkel a további kormányzáshoz. Ha a szociáldemokratákkal folytatják a nagykoalíciót és Schulzból külügyminiszter lenne, az számunkra annyira nem lenne előnyös. Miért? Mert Schulz hagyományosan három országot tekint ellenségének és nem ellenfelének. Ezek: a Trump-féle USA, Lengyelország és Magyarország. Schulz programjának az egyik alapelve az, hogy meg kell vonni az uniós pénzeket Magyarországtól és Lengyelországtól, azért, mert úgymond nem szolidárisak. De Schulz emellett nem hajlandó a katonai kiadásoknak a NATO által kért kétszázalékos GDP szintre való felemelésére sem.

888.hu: Ha nem az SPD-vel, akkor kivel alakíthat kormánykoalíciót Merkel CDU/CSU szövetsége? Melyik párt vagy pártok alakíthatják majd az eljövendő német kormányt?

Nógrádi György: Merkel nincs könnyű helyzetben, amikor arról kell döntenie, hogy kivel fog össze. Természetes szövetségesei a liberálisok lennének, de a liberálisok mostanra eléggé meggyengültek, akiknek az olyan régi ismert vezetői – mint Hans Dietrich Genscher például  mostanra mind eltűntek. A liberálisok vezetője nemrég bejelentette, hogy egy esetleges koalíciókötés esetén Schäuble helyét, a pénzügyminiszteri pozíciót követeli magának. Az viszont még kérdéses, hogy a CDU/CSU szövetség együtt az FDP-vel megszerezné-e a többséget a Bundestagban.

Az előrejelzések szerint a CDU-CSU-FDP szövetség úgy tűnik, hogy csak 47 százalékot tud majd szerezni, ami kevés a kormányzáshoz. Úgyhogy Merkelnek azon kell gondolkoznia, hogy kivel kormányozhat még. A kancellár összefoghat még a Zöldekkel, bár ez ellen szól, hogy a Zöldek és a CSU nem szeretik egymást, valamint hogy a zöldpártnak komoly változtatási igényei lennének a német klíma- és migránspolitika területén egyaránt. Akárhogy is lesz, jelenleg mindenki a választásra koncentrál, mert kis különbségeken múlhat, hogy ki fog kormányozni. Merkel bejelentése szerint, ha most nyer, neki ez lesz az utolsó kormányzati ciklusa, mivel utána vissza fog vonulni a politikától.

888.hu: A CDU/CSU és az SPD közötti nagykoalíció újra megkötésének milyen esélyei vannak? Schulz személye mennyire akadálya a koalíció megkötésének?

Nógrádi György: A nagykoalíció kényelmes, 60 százalékos parlamenti többséget jelentene. Azonban a nagykoalíció  útjában álló legnagyobb probléma az az, hogy a német szociáldemokrata párt elképesztő módon meggyengült az utóbbi időben. A szociáldemokraták régi ismert húzó nevei mind eltűntek a politikából. Schulz megjelenése pedig összességében csak rontott a szociáldemokraták helyzetén. Nem véletlen, hogy a CSU korábban elérte, hogy Frank Walter Steinmeier kivonuljon a pártpolitikából, és köztársasági elnök legyen. Így nincs egyetlen elfogadható, komolynak vagy tekintélyesnek tekinthető szociáldemokrata politikus a pályán. Jelenleg ezért is van az, hogy Schulz személye maga jelenti a nagykoalíció megkötésének a legnagyobb akadályát. Schulz eddig egyedül készült a kancellárságra, úgy, hogy felajánlja majd Merkelnek az alkancellárságot. Ez a forgatókönyv lehetetlen, hogy megvalósuljon, viszont emiatt a bejelentés miatt az ő személye jelenleg az, ami lehetetlenné teszi a Merkellel való érdemi koalíció megkötését. Ezek alapján tehát a nagykoalíció megalakítása igazán csak akkor lenne lehetséges, ha a vereségét beismerve távozna Schulz, és lemondana az SPD elnökségéről vagy, ha úgy távozna a pártja éléről, hogy kreálnak neki valamilyen állást vagy posztot.

888.hu: Mi várható az új német kormánytól az EU napirenden levő tervezett átalakítása vagy például a Macron-féle reformelképzelések vonatkozásában?

Nógrádi György: Macron a választási győzelmét annak köszönhette, hogy ő volt az egyedüli jelölt a szélsőségesnek tartott Marine Le Pennel szemben. A választások óta pedig Macron hónapjai alapvetően teljesen sikertelennek mondhatók. A francia elnök sehol sem tudta keresztül vinni az akaratát. A terve a kétsebességes Európára nem nyerte el az európaiak tetszését. Az, hogy jöjjön létre egy Európai Unión belüli eurózóna államokból álló külön belső parlament és pénzügyminisztérium – az sem nyerte el a többség tetszését. Ezek alapján pedig arra lehet számítani, hogy a német választások, tehát szeptember 24-e után Európa vezető ereje továbbra is Németország lesz, nem pedig Franciaország, mint ahogy azt Macron képzelte. Tehát Macronnak tudomásul kell majd vennie, hogy számára már csak az a lehetőség marad, hogy felsorakozzon Berlin mögé. Mögé és nem mellé. Macron többször beszélt is arról, hogy ahhoz, hogy a francia gazdaság beindulhasson, ahhoz nagyon komoly német pénzekre van szüksége. A németek pedig nyilván nem fognak 20, 50 és 100 milliárd eurókat képletesen szólva ingyen átadni a franciáknak. Meg fogják kérni a pénzügyi segítségük árát. A francia politika hagyományosan mediterrán politika, a német politika viszont sokkal inkább globális és keleti politika.

888.hu: A migráció ügyében lesz-e változás a német bel- és külpolitikában a választások után?

Nógrádi György: Igen, egészen biztosan lesz változás. A migráció kérdése mind Schulz, mind pedig Merkel összes választási közönségtalálkozójának a vezető témája volt. A gyűléseken felszólaló német választók kivétel nélkül mind arra panaszkodtak, hogy nem működik az integráció, hogy a bejövő migránsok csak csalnak, lopnak, hazudnak. Nem véletlenül, ezek után Schulz és Merkel is minden egyes alkalommal megígérte, hogy változás lesz migránsügyben. Egyébként jelenleg Németországban 226 ezer olyan migráns van, akinek érvényes kiutasítási határozata van, és ezt csak a töredékük hajlandó tudomásul venni. 115 ezer kérelemről még nem döntöttek a németek. Ezek alapján én úgy gondolom, hogy amikor Merkel azt mondta: 2015 nem ismétlődhet meg, akkor az azt jelenti, nem lesz már többé olyan év, amikor a 2015-öshöz hasonló mennyiségű, több mint egy millió migráns érkezhet ellenőrizetlenül, papírok nélkül Németországba.