Totális bukás a multikulti
2017.09.22. 15:58
A közel-keleti társadalmakban azt látjuk, hogy az iszlám csak akkor tud együttműködni más vallással, felekezettel és népcsoporttal, ha egy erős központi hatalom határozza meg a szabályokat”
– hangsúlyozta Speidl Bianka.
A kereszténység és az iszlám együttélésével kapcsolatos történelmi tapasztalatot a nyugat-európai országok figyelmen kívül hagyták, a sokszínűséget megpróbálták ötvözni a szabadságjogoknak egy liberális felfogásával, amely szerint mindenki teljes mértékben autonómiát élvez – mondta a szakértő.
Speidl Bianka elmondta, hogy azok a kérdések, hogy bizonyos közösségek milyen értékrend szerint élnek és milyen elképzelései vannak a többségi társadalommal való együttélésről, mind a magánszférába tartoztak, ez pedig a biztonsági helyzet kritikussá válásához vezetett Nyugat-Európában. A kutató szerint ezek az országok nem veszik figyelembe azokat a tanulságokat, amelyeket a gyarmati múltból lehetne levezetni.
Nagy-Britannia esetében azt látjuk, hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket a múltból levonhatott volna, teljes mértékben lecserélte egy szavazatszerző, liberális megközelítés. Ezt a fajta multikulturalizmust a munkáspárt dolgozta ki és vezette be a kilencvenes években”
– magyarázta a szakértő.
Hozzátette még, hogy:
Franciaországban viszont szegregálják az olyan csoportokat, mint a muszlimok, akik számára a vallás az elsődleges, ezáltal pedig ellenérzést váltanak ki belőlük, ami erősíti a radikális tendenciákat”.
Egyelőre nincs olyan recept, ami bevált volna, hiszen vallási alaptételeiből adódik az, hogy az iszlám elutasítja az integrációt és önmagához alakítja a környezetét – magyarázta Speidl Bianka. Elmondta azt is, hogy gyökeresen meg kellene változtatni a jogi keretrendszereket, melyek a kisebbségek működését szabályozzák Európa-szerte.
A szakértő szerint jelenleg nincsenek olyan keretek, amelyek hosszú távon egyben tartanák a nyugat-európai társadalmakat, ezért azok széttöredezettek maradnak, később pedig működésképtelenné válnak:
Az iszlám esetében a kisebbségek pontosan tudják, mit akarnak, erős védekezési mechanizmusuk van, valamint egyfajta önelhatárolódási tende.nciát mutatnak évtizedek óta”.