Annak ellenére, hogy Vona Gábor külföldön továbbra is a szélsőjobboldalon igyekszik marginális szövetségeseket gyűjteni a Jobbik nemzetközi kezdeményezéséhez, addig Magyarországon a balliberálisok hirtelen egy asztalhoz ülnének vele. Kérdés, miért?

Érdekes módon az impotens baloldali pártok miatt a baloldali értelmiség is érdeklődve fogadja Vona közeledését, legalábbis ezt bizonyítja az, hogy nemrégiben meghívást kapott a Szeretem Magyarországot Klub (SZMK) e héten tartandó zárt körű beszélgetésére.

Az SZMK tagjai közéleti személyiségek, döntően baloldali-liberális megmondóemberekből áll a csapat. 2006-ban jött létre a szervezet, és azóta rendszeresen szerveznek zárt körű vitaesteket. A rendezvényeken elhangzó gondolatok nagyon ritkán kapnak nyilvánosságot – írja a Mandiner.

A klub belső életéről néha azért az átlagolvasóhoz is eljutnak hírmorzsák: tíz éve épp az őszödi beszéd melletti kiállás miatt lépett ki öt tag (köztük Schiffer András és Szombathy Pál).

Az SZMK soraiban olyan személyek foglalnak helyet, mint Babarczy Eszter, Bárándy Péter, Bojár Gábor, Bojár István András, Bozóki András, Garaczi László, Hegyi Árpád Jutocsa, Herczog Mária, Jakupcsek Gabriella, Kolosi Péter, Kökény Mihály, Krizsó Szilvia, László Csaba, Müller Péter Sziámi, Rosta Mária vagy Sárközy Tamás.

Az e heti beszélgetés vendége Vona Gábor, a Jobbik elnöke lenne. Az SZMK egyébként korábban már vendégül látta Lázár Jánost, Gyurcsány Ferencet és Demján Sándort is.

Vannak azonban, akik nem szívesen látnák Vonát előadóként. Gerő András történész a klub vezetőinek címzett levelében hevesen tiltakozik Vona Gábor meghívása és fellépése ellen. A történész a Mandinerhez is eljuttatta levelét, amelyet most mi is leközlünk.

„Tisztelt Ügyvivő Testület!

Kaptam egy meghívót a Szeretem Magyarországot Klubtól, amelyben arról tájékoztatnak, hogy az Ügyvivő Testület döntése alapján meghívják előadónak Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért Mozgalom (valójában párt) elnökét.

Két érvvel indokolják a meghívást.

Elismerik ugyan, hogy „sokaknak vannak súlyos ellenérzéseik a vendég személyével, világnézetével és politikájával kapcsolatban”, de úgy vélik, hogy a beszélgetéssel „új információkkal lehetünk gazdagabbak, amelyek segítenek eligazítani minket mások preferenciáiban”.

A másik érv így szól: a felmérések azt mutatják, hogy a Jobbik a teljes felnőtt lakosság körében jelenleg a második helyen áll, s így „már nem igaz a korábban felvetett hipotézis, hogy a meghívással bármit is legitimálnánk”.

Ezek az érvek nem túl erősek.

Először is a Jobbik 2010 óta legitim parlamenti párt, mert szabad választásokon a magyar emberek egy része szabad akaratából bejuttatta őket a parlamentbe. A politikai, jogi legitimitás tekintetében tehát 2010 óta nincs változás, így tehát őket nem kell legitimálni – a magyar választók egy része ezt már megtette.

Itt a kérdés nem az, hogy a Jobbik legitim politikai parlamenti erő-e. Ez nem is kérdés. A kérdés az, hogy az SZMK egy meghívással legitimálni kívánja-e a Jobbikot, illetve annak elnökét? Az Önök válasza erre egyértelműen igen.

Mindig nagyra tartottam, hogy az SZMK a demokratikus politikai spektrum minden szeletéből hívott előadókat. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy miként a folyónak is van két partja, a demokráciának is vannak tartalmi határai. A közéletben ugyanis nemcsak a politikai legitimitás fogalma létezik, hanem van intellektuális és erkölcsi legitimitás is (ezt közönségesen hitelességnek hívják), azaz a legitimitás többdimenziójú fogalom.

A Jobbik nemzeti radikális eszmerendszerrel lopta be magát a választók egy részének szívébe. Az ő esetükben a nemzeti radikalizmus szerves részét képezte a cigány- és zsidóellenes rasszizmus. Ezen az sem változtat, hogy az utóbbi időben békésebb szólamokat hangoztatnak, így például az európai zászló elégetésétől eljutottak az uniós bérek követeléséig. Mindazonáltal a pártelnök nem is olyan régen jelentette ki: ha kiderülne, hogy zsidó, akkor lemondana.

Ami pedig azt illeti, hogy új információkkal lehetnénk gazdagabbak: ez egy merőben üres állítás. A Jobbikról – aki egy kicsit is odafigyel a magyar politikára – nagyjából minden tartalmilag és a hitelesség szempontjából lényeges információt lehet tudni. Nincs különösebben új impulzusra szükség ahhoz, hogy preferenciáikban el lehessen igazodni.

Az Önök érvelése tehát egyfelől semmitmondó, másfelől elmossa azt a nyitott és közös demokratikus tartalmat, amely az SZMK eddigi meghívási politikáját jellemezte.

Megítélésem szerint az SZMK a maga gyakorlatában nem legitimálhatja a rasszizmus politikai jelenlétét.

Önök a döntésüket meghozták, ezt természetesen tiszteletben tartom, de nagyon nem értek vele egyet.

Kérem Önöket, hogy ezt a levelemet az SZMK titkára ugyanabba a körbe küldje szét, ahova a meghívók elmentek!

Üdvözlettel,

Gerő András”

Gerő megerősítette, hogy rajta kívül sokan megütköztek Vona meghívásán, valamint a levél kapcsán közölte a Mandinerrel:

Arról egyelőre nem tudni, hogy a levél és a felháborodás hatására a klub lemondja-e Vona Gábor meghívását.