Az ügy egy része, az Európai Unió intézményei elleni kémkedés szinte teljes egészében titkosított, hiszen annak konkrét részleteit külföldi titkosszolgálatok minősített iratai tartalmazzák.

A Jobbik EP-képviselőjének kémgyanús orosz kapcsolataira a francia, a német és a lengyel titkosszolgálatok is felhívták az Alkotmányvédelmi Hivatal figyelmét 2014 elején — írta a lap.

Az AH az év áprilisában tett feljelentést az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés alapos gyanúja miatt, miután Kovács Béla egy ma is aktív orosz titkosszolgálati emberrel, egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos operatív vizsgálat közben az AH látókörébe került. A polgári elhárítás feljelentésében leírta a nyomozó hatóságnak, hogy Kovács Béla konspiratív módon tart fenn kapcsolatot orosz diplomatákkal, és havonta látogat Moszkvába.

Kovács mentelmi jogát csak másfél év után függesztette fel az Európai Parlament, akkor is azzal, hogy kényszerintézkedést nem lehet alkalmazni vele szemben. A kémkedés büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.

A lap úgy tudja, hogy a védelem kedden szembesülhet olyan minősített irattal, amely pontosan leírja, hogy milyen bizonyítékok alapján jelentette fel az AH a jobbikos EP-képviselőt.

A költségvetési csalás miatt az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést tavaly nyáron. Kovács mentelmi jogát idén májusban függesztették fel, de — emlékezetes abháziai vérmérgezése miatt — csak másodszori nekifutásra, július 20-án sikerült jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, és hamis magánokirat felhasználásával meggyanúsítani.

Ekkor vonták össze a csalást a kémkedési üggyel, egy ügyként kezelve azt. Az alapos gyanú szerint Kovács Béla 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött négy, illetve hat hónapos időtartamra. Ezért több mint 28 ezer eurót, vagyis nyolc és fél millió forintot meghaladó összeget vett fel az Európai Parlamenttől.