Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában azt mondta, hogy nehéz bármiféle logikát találni a bizottság kijelentéseiben a migrációs politika területén – írja az MTI. Hozzátette, onnan, hogy az illegális migrációnak semmiféle biztonságpolitikai vonatkozása nincs és ez csupán egy humanitárius probléma, eljutottak odáig, hogy most már a külső határok védelmét hangsúlyozzák. Elmondta, hogy nem lehet tudni, kire gondolt Juncker, amikor az üldözöttek befogadásáról beszélt, ugyanis üldözöttek már nemigen érkeznek Európába.

Olyan országokból jönnek, mint Afganisztán, Banglades, vagy Pakisztán, ahol egyébként szegénység van, de háború nincs – mondta. Hozzátette, hogy szírek már nem jönnek Európába, és ha jönnének is üldözöttek, az első biztonságos országban kellene őket befogadni, nem pedig Európában. Ebben a tekintetben még nagyon sok a tennivaló van, elmaradt a valódi paradigmaváltás – mondta.

Arra a felvetésre, hogy a bizottság elnöke évértékelőjében nem említette a tagállamok egyéni törekvéseit az illegális migráció ellen – mint például a balkáni útvonal lezárását, a magyarországi kerítést, Olaszország és Spanyolország határvédelmi akcióit – Kovács István azt mondta, Juncker mindig is közös európai megoldásról beszélt.

Azért lett az elmúlt időszakban egyre frusztráltabb, és azért ágált egyre hangosabban Magyarország ellen, mert a bizottságban kitalált megoldás – a migránsok szétosztása Európa-szerte – nem működött, a nemzetállami megoldások viszont igen. Kovács István szerint az rajzolódott ki Juncker beszédéből, mintha nyolc-kilenc évvel a válság után helyreállt volna az európai gazdaság.