A magyar nyelvű közép- és felsőfokú oktatást ellehetetleníteni szándékozó, diszkriminatív ukrán parlamenti döntést a kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervek közös nyilatkozatban ítélték el, és Petro Porosenko ukrán elnökhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy ne írja alá a kisebbségek megmaradását alapjaiban veszélyeztető törvényt. A kárpátaljai magyarokat sújtó nyelvkorlátozás eltörléséért indított mozgalomhoz a magyar kormány mellé a felvidéki magyarság több szervezete is felsorakozott.

Az M1 Híradó értesülése szerint az ukrán elnök pártjából egyedül Brenzovics László képviselő szavazott nemmel, így nemzetközi segítségre és összefogásra van szükség az ukrajnai magyarokat sújtó törvény semmissé tételéhez.

A kárpátaljai magyarok tiltakozó nyilatkozatának megfogalmazói szerint:

Riskó Márta, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium tanára a hirado.hu-nak nyilatkozva azt mondta:

A magyar nyelv és irodalom tanár úgy hiszi, hogy a törvénymódosítás nem csupán magyar oldalon ütheti ki a biztosítékot. A jogszabály az Ukrajnában élő magyar és más kisebbségek számára jelenti a legnagyobb csapást, ezért pedig elkerülhetetlen a nemzetközi felháborodás.

Riskó Márta szerint a magyar nyelvű oktatás ilyen szintű korlátozása uniós szinten is elítélendő, hiszen az EU-ban élő kisebbségek kollektív jogaiba tipor bele az anyanyelv használatát korlátozó ukrán döntés.

– mondta a tanár.

Ha Porosenko jelenlegi formájában írja alá a törvénymódosítást, még akkor is időbe telik, míg Kijevben kidolgoznak egy végrehajtási mechanizmust.

Ebben a helyzetben az időnyerésre kell koncentrálni, így elérhető lehet az, hogy a tanévet kezdő középiskolás diákok magyar nyelven folytathassák a tanulmányaikat, amíg megoldódik a jogszabály módosítása – tette hozzá Riskó Márta.

A felvidek.hu összeállítása szerint a Felvidéki magyarság – az anyaországhoz hasonlóan – igyekszik minden támogatást megadni a nyelvkorlátozás feloldásáért kárpátaljai magyar küzdelemhez.

Varga Tibor, a Via Nova elnökhelyettese nagyon felháborítónak tartja, hogy egy ilyen törvényi korlátozás megszülethet, méghozzá egy Európai Unióba igyekvő országban.

– mondta Varga Tibor, aki még a törvény megszavazása előtt érdeklődött a kárpátaljai magyar tanároknál, településvezetőknél a témában, és erős aggodalmat tapasztalt, viszont még lehetett bizakodni, hogy mégsem megy át a javaslat.

– nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Varga Tibor, a Via Nova elnökhelyettese, a Szeretem az anyanyelvem nevű beiratkozási kampány koordinátora.

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében Dupka György író, költő, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke.

Dobsa István a KMKSZ ISZ elnöke a Felvidék.ma-nak elmondta, az új oktatási törvény tervezete ugyan számos pozitív változást is tartalmaz, mint például a tanintézmények vezetőinek nagyobb hatáskörrel való rendelkeznének, vagy a felismerés, miszerint a lexikális tudás helyett a kompetenciai értékeket fejlesztő módszereket érdemes használni, a nyelvi megkötés miatt mégis elfogadhatatlan.

A KMKSZ Ifjúsági Szervezete mély szomorúsággal követte a Legfelső Tanács döntését és teljes mértékben tiltakozik a törvény elfogadása ellen!

– nyilatkozta Dobsa István.

A törvényjavaslat hosszú, késő estébe nyúló vita után második olvasatban is elfogadásra került, így már csak az államelnök tudja megvétózni, amennyiben azt nem írja alá. Ezt kéri tőle a két kárpátaljai magyar párt és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség közös nyilatkozatban.

Petro Porosenko viszont néhány órával a szavazás után nyilatkozatában üdvözölte az új törvényt, így egyenlőre úgy tűnik, kevés az esélye annak, hogy meggondolja magát. Annak ellenére van ez így, hogy a törvény sérti az ország alkotmányát és semmibe veszi nemzetközi vállalásait, kisebbségeire nézve pedig erősen diszkriminatív, és alapjaiban veszélyezteti többek között a kárpátaljai magyarság létét.

A Magyar Közösség Pártja határozottan elítéli az ukrán közoktatási törvény módosításával kialakult helyzetet. Minden nemzeti közösség alapvető joga az anyanyelven való művelődés. A közoktatási törvény e jogától fosztja meg az Ukrajnában kisebbségi sorban élő nemzeti közösségeket. Azzal, hogy iskoláinak jelentős részében az ukrán nyelv válik az oktatás nyelvévé, az amúgy is nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarság számára ez a döntés életbevágó, alapjaiban rengeti meg jelenét és jövőjét egyaránt. Az anyanyelvű oktatás durva, drasztikus csorbítása a legrosszabb pártállami időket idézi. Aggodalmunk mellett szolidaritásunkat is kifejezzük, kiállunk a kárpátaljai magyarság alapvető jogai mellett.

– nyilatkozta a Kárpátalja.ma-nak Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora.

Véleménye szerint az ukrán politikai elit a kisebbségeken akarja levezetni országa oroszoktól elszenvedett sérelmeit.

"Ukrajna a nemzetközi kötelezettségeiben és a magyar-ukrán alapszerződésben is vállalta, hogy tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, a szabadságjogokat és a kisebbségi jogokat. A magyar-ukrán jószomszédság erősítése jegyében megvalósult legmagasabb szintű egyeztetéseken szintén vállalta Ukrajna, hogy a magyar közösség jogai nem szűkülnek. Az új oktatási törvény elfogadása mindezen ígéreteknek és vállalásoknak mond ellent."

– áll a Miniszterelnökség közleményében.