"Nem fogunk a gonosztól való félelemünk által megnyomorított életet élni" — nyilatkozta Angela Merkel tavaly decemberben, miután egy tunéziai menedékkérő Berlinben 12 embert egy teherautóval elgázolt, és további 49 embert megsebesített egy terrortámadás során.

Csakhogy nagyon úgy tűnik, Merkel tévképzetei által produkált akkori kijelentése köszönőviszonyban sincs a valósággal. Ugyanis egy, az R+V német biztosítótársaság megbízásából készített felmérés szerint

A németországi lakosság társadalmi jelenségekkel, problémákkal kapcsolatos aggodalmait 1991 óta évente feltérképező kutatás új adatai alapján a félelmek listáját nagy előnnyel vezeti a terrorizmus. A megkérdezettek

• 71 százaléka tart a terrortól, ami minden korábbinál magasabb arány, és leginkább azzal állhat összefüggésben, hogy az iszlamista terrorizmus megérkezett Németországba;
• 62 százaléka a politikai szélsőségektől fél;
• 61 százaléka attól tart, hogy a bevándorlók révén feszültségek keletkeznek a társadalomban;
• továbbá 57 százalékuk aggódik amiatt, hogy a menedékkérők beáramlása túlterheli az országot. 

A német társadalom úgynevezett félelemindexe — a 16 vizsgált aggodalomforrásról rögzített adatok átlaga — 46 százalék, ami kiugróan magas. Az utóbbi tíz évben csak 2010-ben, az euróövezeti államadósság-válság mélypontjának közelében, és 2016-ban, a nemzetközi migrációs válság elmélyülése után volt erősebb a félelem Németországban.

Ugyanis a németek erősen igénylik a biztonságot, és attól tartanak, hogy a terrorizmus, a politikai szélsőségek, és a migráció révén megrendül az ország stabilitása.

A politikának komolyan kell vennie ezt az üzenetet, a választópolgárok félelmeit értelmezhetnék a feladatok katalógusaként — emelte ki hírportálok beszámolói szerint Manfred Schmidt, a Heidelbergi Egyetem politológusa az eredményeinek berlini bemutatóján.

A kutatást a június-júliusi időszakban végezték 2400 ember megkérdezésével. Az adatok a lakosság 14 éven felüli részére nézve reprezentatívak.