Félreértés ne essék, szakmailag nincs különösebb bajom vele.  Szerintem a ballib televíziósok közül valahol a majdnem okés és a középszar között helyezkedik el.

Tulajdonképpen felkészült, keveset bakizik, ritkán dadog. A felkészületlen jobbost egész ügyesen alázza – ilyen ez a pop szakma. Tessék legközelebb jobban felkészülni! –, a balost pedig remekül segíti.  Ügyesen végzi a rá bízott munkát.

Azt hiszem, az lehet az ő varázsa, hogy nem kételkedik a saját nagyszerűségében. 

(Mindig irigyeltem az ilyen embereket. Akik elhiszik, hogy zseniálisak. Én a legjobbnak mondott írásom, előadásom után is hetekig tépelődöm. Ezer hibát, javítanivalót keresek és találok. Olga nem.)

Olga láthatóan nem csak, hogy nem kételkedik a saját nagyszerűségében, de lubickol a baloldal tanár nénijének/méhkirálynőjének hazug szerepében. 

És gátlás nélkül tud váltani két riport közben világképet és értékrendet, ha Lajos és a "szent cél" úgy kívánja. 

Olga a mérleg nyelve. Csak mindig a baloldali serpenyőben ül. Ott érzi jól magát. Ugyanis ő baloldali újságíró.

És ezzel a megállapítással el is jutottam oda, hogy mi a bibi az egész ballib értelmiséggel 1990 óta. Nincs független újságíró.

Ahogyan nincs független, "középen álló”, a politika iránt mondjuk napi szinten érdeklődő ember sem. 

Illetve volt. Elnyomva. Nap mint nap megalázva, kitiltva a tiszta, demokratikus, nyugatos, értelmiségi szalonokból. 

Emlékszem édesapám mesélte, hogy még csak a terv létezett az Új Magyarország című napilap létrehozására, de már össztűz alá vette őket a függetlenhaladó ballib sajtó. Szó szerint az első lapszám megjelenése előtt megkapták a billogot. Fasiszta. Náci. Szélsőjobboldali. 

Aztán persze kormányváltáskor – ahogy az várható volt – elvették tőlük az állami hirdetéseket, és olyan gyönyörűen véreztették ki, hogy öröm volt nézni.  

Akárhogy kutatok az emlékeimben, nem találok az akkori időkből fáklyával a szabad sajtóért vonuló kollégákat/értelmiségieket. 

Ennek egyébként az az oka, hogy NEM vonultak fáklyákkal. 

Sem a szabad sajtóért tüntetők. 

Sem az örök aláírók. 

Sem a mindig aggódók. 

Akkor valahogy nem jött ki az az aggódás.

Zárójel kinyit. Az megvan, hogy van a szélsőjobbos csúnya ku klux klános, alt rightos, félelemkeltő fáklya, meg van a megnyugtatóan demokratikus, a diszkrimináció ellen harcoló, haladó fáklya?  Zárójel bezár. 

Kiderült, hogy nincs egyetemes igazság, nincs független újságíró. Hogy ehhez kellett állami segítség? Igen, kellett. De ha ti, baller médiamunkások tényleg fontosnak gondoljátok a szólás- és sajtószabadságot, akkor örüljetek, tapsoljatok! Mert bizony az ötven év alatt elnyomott jobboldali média nem indult el magától. Kellett az a kettővel több állami hirdetés. 

És ha már hirdetés! Kedves rettegő, liberális barátaim! 

Elárulnátok nekem, mi a búbánatos vérhörcsög heréjétől rettegtek? 

Hogy még több fellépés, hakni, film, rádió lesz? Hogy még több szponzor kocsit kaptok? Hogy még több hirdető fog megkeresni titeket? Hogy csak 15 ballib orgánum van, akinek elmondhatjátok, hogy mi a bajotok a patásgecivel? Hogy most épp kifújt a buliforradalom, de júniusig csak hetente lehetett szabadságharcosdit játszani?

Júniustól már kevesebb lett az idő, meg a platform a rettegésre – sok a meló Vajnánál, meg el kell menni nyaralni –, tudom én azt. Nem könnyű egy elnyomott, és megfélemlített ellenzéki értelmiségi élete, na de itt a forradalmi szeptember, szóval nyugi, megy minden vissza a régi kerékvágásba.

Meg Olga stúdiójába.

Azért csípődött be Olga asszony, mert nincs más. Nézném én Bayert is az Echón, de ebben a fasisztanáci autokrata rohadványban nincs Bayer az alapcsomagban. 

Csak Olga. 

Úgyhogy vegyetek egy megnyugtatóan demokratikus fáklyát, és húzzatok tüntetni Bayerért meg a sajtószabadságért!