Az Országgyűlés elnöke a város Szent István-napi ünnepségén és az újonnan állított kettős kereszt avatásán arról beszélt, hogy legnagyobb királyunk „a közösségi szabadság legmagasabb eszményéből, az önrendelkező államból teremtett olyan valóságot, amelyben minden magyar megélhette, valóra válthatta a lelki szabadság legmagasabb eszményét, a keresztény hitet”. Hóman Bálint történészt idézve hozzátette, hogy Szent István

A Parlament elnöke visszatekintésében a magyar történelem számos sorsfordító pillanatát felidézve azt mondta: mindazok a magyarok, akik számára a Szent István által megteremtett valóság „a történelem súlya alatt időszakosan elhalványult vagy szertefoszlott”, mindannyian „államalapító királyunk örökségéből merítettünk vigaszt, példát, erőt és célt ahhoz, hogy ismét valósággá építsük az eszményeinket”. 

A Keletről érkezett pogány magyarok vállára Szent István helyezte a keresztényég nyugati keresztjét, amelyet letenni nem tudunk, és amely

– vélekedett a politikus.

Az európai államfejlődésben egyedi módon Szent István magyar államának alapját nem pusztán a hűbéri magánkötelékek, hanem az egyént az összességhez fűző „spirituális kötelékek” képezték. „Ezt az összesség-fogalmat – ami nem más, mint a modern nemzet és nemzetállam korai, eszmei előképe – Szent István koronája, a nemzeti akaratnyilvánítás szimbolikus eszköze” testesítette meg.

Az Országgyűlés elnöke azzal folytatta beszédét, hogy Szent István megfogalmazásával „láthatatlan és látható ellenségeink” is tudták és tudják, hogy államalapító királyunk örökségének „nemcsak védelmezői vannak, hanem felszámoló-jelöltjei is akadnak mindig”. Nem véletlen hát, hogy a történelem során az önrendelkező magyar állam elleni támadások „mindig együtt jártak a magyarság keresztény hite és egyháza elleni támadásokkal”.

A Szent István trónra lépésétől napjainkig eltelt 1017 esztendőben a magyar nemzet „mindösszesen 575 esztendőt élhetett egy önrendelkező magyar állam keretei között, míg 442 esztendőt idegen fennhatóság alatt vergődve, vagy az önrendelkezési jogától megfosztott, alárendelt állam keretein belül volt kénytelen megélnie”. Ez a 442 esztendőnyi magyar élettapasztalat

– tette hozzá.

Kövér László úgy vélekedett, hogy napjainkban Európában politikai és eszmei küzdelem zajlik „az európai nemzetek államfenntartói képességének aláásása, az európai társadalmak szétzilálása és az európai államok felszámolása érdekében”. A világban „vannak erőcsoportok, amelyek elég erősnek érzik magukat arra, hogy alárendeljék saját érdekeiknek Európát”.

Azok az erők, amelyek az elmúlt évtizedekben a szabadság jelszavát zászlójukra tűzve mindent megtettek annak felszámolásáért, amelyek Európában a népakarat által meghatározott közjó helyett „az ennek fölébe kerekedni törekvő magánérdeket akarják érvényesíteni”, most az Európai Egyesült Államok jelszavát tűzve zászlajukra

– jelentette ki az Országgyűlés elnöke.

Mint kifejtette: a küzdelem azon európai erőforrásokért zajlik, amelyek felett jelenleg még az európai nemzeti államok polgárai által demokratikusan megválasztott kormányok rendelkeznek.

„Az európai erőforrásokért folytatott politikai küzdelem ideológiai eszköze az európai emberek nemi, családi, vallási és nemzeti azonosságtudatának gyengítése, a tolerancia és a szolidaritás számonkérésével a bűntudat mesterséges felkeltése az európai emberekben annak céljából, hogy könnyebben beletörődjenek az európai civilizáció rendjének felszámolásába és az európai ember számára alávetettséget eredményező új rend kialakításába” – foglalta össze Kövér László.

Hozzáfűzte ezután, hogy Szent István mai magyar népe azonban nem kíván lemondani államáról, hitéről és azonosságtudatáról, a magyar választópolgárok erről döntöttek 2010-ben, ezt a döntésüket erősítették meg 2014-ben, és a 2018-as választásunknak is ez lesz a tétje.

„Arról döntöttünk, hogy úgy építjük újjá a magyar államot, hogy az képes legyen szolgálni és megvédeni a nemzetet”, olyan gazdaságot építünk, ami nem a pénzügyi spekulációkon, hanem értékteremtő munkán alapul.

– fogalmazott a Parlament elnöke.

(MTI)