Az első nyelvvizsga megszerzésének állami támogatása jövőre átlagosan 34 500 forintos megtakarítást jelent a fiataloknak és családjuknak. Az anyagi terhek csökkentése mellett a kormány ezzel a fiatalok továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeit is támogatja. A nyelvvizsga díjának visszatérítése várhatóan motiválja azokat a fiatalokat is, akik bár tanultak és beszélnek nyelvet, valamilyen oknál fogva nem szereztek erről bizonyítványt. A Magyar Közlönyben hétfőn közzétett kormányhatározat szerint a magyar kormány évente hárommilliárd forintot különít el az első nyelvvizsga megszerzésére a következő három évben. A nyelvvizsga díját 2018. január 1-jétől a 35. évüket be nem töltött fiataloknak térítik meg utólag, az adott évre érvényes minimálbér 25 százalékának megfelelő összeghatárig, azaz 2018-ban 34 500 forintig. A visszafizetés az első sikeresen teljesített komplex középfokú (B2) nyelvvizsgára vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsgára, valamint a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgára vonatkozik.

Az Egyesült Államok jelentős változtatásokat szorgalmazott az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény szerdán megkezdett újratárgyalásán. A Washingtonban tartott ötnapos tárgyalássorozat első napján Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója leszögezte: az amerikai kormányzat "nem érdekelt abban, hogy csupán néhány intézkedésen szépítsen és néhány fejezetet felfrissítsen". Lighthizer kifejtette, hogy az amerikai kormányzat megítélése szerint az egyezmény "alapvetően kudarcot jelent nagyon sok amerikai számára, és nagymértékű javításra szorul". A 23 évvel ezelőtt megkötött kereskedelmi egyezményt Donald Trump amerikai elnök "a történelem legrosszabb" megállapodásának nevezte és azt ígérte, hogy vagy lényegesen változtatnak rajta, vagy az Egyesült Államok a maga részéről felmondja a megállapodást.

Bulgária az illegális bevándorlás megfékezése érdekében katonai alakulatokkal is védené Törökországgal közös határát – derül ki Kraszimir Karakacsanov bolgár miniszterelnök-helyettes, a Die Welt német lapnak adott interjújából. "Határvédelmünk megerősítésére a jövőben fokozottan igénybe vesszük a hadsereget" – jelentette ki Karakacsanov, aki a védelmi miniszteri tisztséget is ellátja. A miniszter szerint a bolgár-török határt, amely egyben az Európai Unió külső határa is, öt zónára osztanák fel. Ezeket a határszakaszokat pedig egy-egy század katona ellenőrizné. "Különleges alakulatok is lesznek köztük" – mondta a védelmi tárca vezetője, aki szerint összesen 600 katonát vetnének be Bulgária Törökországgal közös, 259 kilométer hosszú határán, amelyet mintegy 200 kilométeren drótkerítéssel védenek.