Az volt a bűne, hogy nem volt hajlandó hamisan tanúskodni ellenem a Sukoró perben. Azt a számlát fizeti, amit nekem szántak.

Miklóst nem ismertem kinevezése előtt. A pénzügyminiszter javaslatára hoztam meg a döntést. Később is talán csak egyetlen alkalommal találkoztunk, azon a hivatalos parlamenti találkozón, ahol meghallgattuk a sukorói befektetők prezentációját.

Lassan egy évtizeddel később is úgy látom, hogy kormányom és a vagyonkezelő vezetői helyesen cselekedtek: törvényesen segítették a Velencei tó partjára tervezett hatalmas beruházás megvalósítását.

A büntetőügy elindítása óta többször beszéltem Miklóssal, és egykori helyettesével, Császy Zsolttal. Nagyszerű embereket ismertem meg. Állták és állják a sarat. Nem panaszkodnak, küzdenek. Erővel, tisztességgel. Most ezért büntetik őket. Zsolt egy hónap múlva vonul a börtönbe.

Barátsággal, megbecsüléssel gondolok rájuk. Sorsukban fájdalommal telve szolidáris vagyok velük.

(...)

Barátjuk és támogatójuk maradok, és azért is küzdök, hogy kiderüljön ártatlanságuk és a demokratikus új magyar köztársaság minden tekintetben rehabilitálja őket..."