Immár 2013 óta nyereséges a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodása, aminek köszönhetően az idei éve 162,2 milliárd forintos, nagy biztonságot jelentő eredménytartalékot tudott képezni. Valamint a 2015. évi eredményéből ötvenmilliárd forint osztalékot fizetett be a költségvetésbe 2016 folyamán. E kettő összege magasabb, mint a forintosításhoz kapcsoló átváltáson realizált 136 milliárd forintos árfolyameredmény. Hamis ezért az a Magyar Nemzet című napilapban megjelent híresztelés, miszerint a jegybank a devizahitelek kivezetésekor keletkezett árfolyamnyereségét költi különféle célokra – szögezte le közleményében az MNB.

Hozzátették, emellett a jegybanki lépések segítségével 2017-ben hatszázmilliárd forinttal lettek alacsonyabbak a költségvetés kamatkiadásai, 2013 óta pedig több mint 1600 milliárd forint az állami kamatmegtakarítás.

A jegybank kifejtette: a rendszerváltás óta a legszélesebb körre kiterjedő, legmélyebbre gyűrűző pénzügyi veszélyt a devizahitelezés jelentette. A pénzügyi válság, a svájci frank árfolyamának erősödése és a hitelkamatok egyoldalú emelése tízezrek lakhatásának elvesztésével fenyegetett. A devizahitelezés kivezetését a 2014. évi forintosítás és a bankok által tisztességtelenül felszámolt költségek elszámolása jelentette.

A forintosítás nem lett volna lehetséges, ha az MNB nem bocsátja rendelkezésre devizatartalékából az ehhez szükséges nyolcmilliárd eurót. Az elszámolás körülbelül ezermilliárd forinttal csökkentette a háztartások adósságát. Jó időzítéssel a devizahitelek konverziós árfolyamát még azelőtt sikerült rögzíteni, mielőtt a svájci frank tovább erősödött volna. A korábbi svájci frank alapú lakáshitelek átlagos havi törlesztőrészlete így 25 százalékkal csökkent, a gazdaság és több tízezer háztartás megszabadult a devizahitelek által okozott hatalmas tehertől és fenyegetettségtől.