Először indul per az Egyesült Államokban a CIA kínzásainak két áldozata miatt.

Szulejmán Abdullah Szálim tanzániai és Mohammed Ahmed Ben Szoud líbiai állampolgár korábban ügyvéd útján nyújtott be keresetet, mert a Központi Hírszerző Ügynökség egyik titkos afganisztáni titkos börtönében 2003-ban megkínozták őket. Ma mindketten szabadon élnek hazájukban. Dror Ladin ügyvéd egy harmadik, a kínzásokba a börtönben belehalt áldozat, az afgán Gül Rahman nevében is benyújtott keresetet az északnyugati Washington állam egyik szövetségi bíróságánál.

A washingtoni Spokane város szövetségi bíróságának bírája, Justin Quackenbush írásbeli állásfoglalásban most hozta nyilvánosságra a már 2015 októberében benyújtott keresetet, amelyben az egykori áldozatok, illetve az elhunyt áldozat családtagjai anyagi kártérítést is követelnek a két amerikai pszichológustól. Az ACLU információi szerint Mitchell és Jessen pszichológusok szerződéses munkatársakként 75-81 ezer dollárt kaptak a CIA "megerősített kihallgatás" elnevezésű kínzási módszereinek kidolgozásában és alkalmazásában betöltött aktív részvételükért.

– nyilatkozott Dror Ladin ügyvéd. Hozzátette: a bíróság döntése a tárgyalás megkezdéséről azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban "először történik személyes felelősségre vonás a brutális és törvényellenes CIA-programért".

Az országban ez az első alkalom, hogy a CIA egykori áldozatainak keresete legalább a tárgyalás előtti szakaszba jut. Korábban, hasonló perkérelmek esetében a Bush-kormányzat, később az Obama-adminisztráció is közbelépett, leállítva a folyamatot, arra hivatkozva, hogy egy eseteges tárgyaláson államtitkok kerülhetnek nyilvánosságra.

2014-ben azonban a szenátus hírszerzési bizottsága jelentést tett közzé a CIA-programról, s ebben a jelentésben sok, korábban nem hozzáférhető adatot és információt nyilvánosságra hozott. Így például annak a 39 embernek a nevét is, aki megszenvedte Mitchell és Jessen kínzási módszereit azokban a titkos börtönökben, amelyeket a CIA tartott fenn a terrorizmus elleni globális háborúra hivatkozva.

Az úgynevezett "megerősített kihallgatás" módszereit az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrorakciók után vezették be. A módszerek a többi között a vízbefojtás érzetét keltő vallatást vagy fájdalmas helyzetekben történő megbilincselést is magukban foglaltak.

A pert indító két áldozatot a július végén rendezett első bírói meghallgatásra nem engedték be az Egyesült Államokba, a kabuli amerikai nagykövetség ugyanis nem adott vízumot. Várhatóan a tárgyalásra sem kapnak beutazási engedélyt, míg a kínzásokba belehalt áldozat unokaöccsének az amerikai hatóságok biztosították a beutazást.

Júliusban a kanadai legfelsőbb bíróság döntött úgy, hogy tízmillió kanadai dolláros kártérítést ad Omar Khadrnak és egyúttal hivatalosan is bocsánatot kér tőle, amiért 2002-ben, 15 éves korában Guantánamón bebörtönözték. Tíz évet töltött az amerikai börtöntelepen, mielőtt Kanadába szállították, hogy ott töltse le büntetése hátralévő részét. Abban az országban azonban – mivel már megillették őt az ottani alkotmányos jogok – 2015-ben szabadlábra kerülhetett.

(MTI)