Tegnap megírtuk, hogy a románok nem engedték be az orosz miniszterelnök-helyettes gépét Románia légterébe, amely alaposan kiverte az oroszoknál a biztosítékot. Sőt, több orosz hivatalosság is komoly válaszlépést ígért a légtérhasználat megtiltásáért.

Bukarest arra hivatkozott, hogy az Európai Unió 2014-ben megtiltotta azok belépését vagy átutazását a tagországok területén, akik aláássák Ukrajna függetlenségét, területi épségét és szuverenitását.

Az Európai Unió szankciós listáján szereplő Rogozin a Siberia Airlines utasszállító gépével – Fehéroroszország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország érintésével – utazott a Moldovai Köztársaság fővárosa felé. A repülőnek azért kellett kerülnie, mert Ukrajna semmilyen orosz gépet nem enged át légterén.

Az orosz miniszterelnök-helyettes Chisinauból Transznisztriába – Moldova orosz többségű szakadár Dnyeszteren túli területére – utazott volna tovább, hogy részt vegyen az orosz békefenntartók ottani beavatkozásának 25. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezéseken. Amikor Románia megtagadta a légtérhasználatot, a gép visszafordult. A FlightRadar24.com portál szerint a repülőgép Minszkben szállt le.

Rogozin az utasok, köztük nők és gyerekek életének veszélyeztetésével vádolta Bukarestet.

– idézte Rogozin román hatóságoknak szóló Twitter-bejegyzését a román Mediafax hírügynökség.

Az orosz kormányfő-helyettes nem először fenyegette meg Romániát. Három éve történt már egy hasonló eset, amikor a Dnyeszter-menti szakadár területre látogató Rogozin gépének Románia nem adott légtérhasználati engedélyt. Akkor Rogozin azt írta egy Twitter-üzenetben, hogy legközelebb egy TU-160-as típusú hadászati bombázóval érkezik.

Rogozin az Interfax orosz hírügynökségnek később úgy nyilatkozott, hogy a román mellett a magyar hatóságok is megtagadták, hogy a repülőgépe áthaladjon az ország légterén, illetve – tekintettel a gépen lévő üzemanyag mennyiségére – leszálljon Budapesten.

Az orosz többségű, a Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovai Köztársaságból, és 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút is vívott vele. Az úgynevezett Dnyeszter-menti Köztársaságban – amelynek önállóságát egyetlen ország sem ismeri el – azóta is orosz csapatok állomásoznak.

Keleti szomszédunk, Románia túlzott "amerikabarátsága" egyáltalán nem új keletű jelenség. Romániának területi igénye van Oroszországgal szemben, ezért az ország a 2000-es években egy éles politikai fordulattal a NATO és az USA felé fordult. Tőlük remélve támogatást, védelmet – ahogy mondani szokás: fegyvert, pénzt, paripát.

Mára a román politikai elit gondolkodásának irányát a mindenkori amerikai politika szabja meg, mely igen nagy szálka az orosz medve szemében. Putyin nem tűri, hogy az örökös ellenség, az Amerikai Egyesült Államok kézi vezérlésű bábállamot hozzon létre az általa ütközőzónának teintett Moldáviából és Romániából. Ukrajna esete erre a legjobb példa.