Novorosszija után most itt van Malorosszija, azaz Kis-Oroszország. A bejelentést persze nem követte osztatlan siker.

Az önhatalmúlag kikiáltott két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Ukrajna 19 régiójának képviselői kedden Donyeckben bejelentették, hogy Kis-Oroszország (Malorosszija) néven új államot hoznak létre Ukrajna jogutódaként.

A nyugati hírügynökségek szerint a bejelentés meglepetést okozott, ráadásul kétséges, hogy a szakadárok ezzel mennyire tartják be a 2015-ös minszki megállapodást.

A minszki egyezmény értelmében a harcokat be kell szüntetni, a szakadár területeknek vissza kell térniük ukrán fennhatóság alá, miközben széles körű önállóságot kell kapniuk. Az egyezményt azóta több ízben, mindkét oldal megsértette, de a ki-kiújuló harcokért mindig a másik félt tették felelőssé.

Az új állam létrejöttéről szóló alkotmányos aktust Olekszandr Timofejev, a Donyecki Népköztársaság (DNR) ügyvezető miniszterelnök-helyettese olvasta fel Donyeckben. Eszerint az új állam Ukrajna jogutódja lesz, és azért nevezik Kis-Oroszországnak – amely bizonyos történelmi korszakokban a kelet-ukrajnai régiókat magában foglaló területeknek volt a neve –, mert Ukrajna mint országnév kompromittálódott. Az új államnak Donyeck lesz a fővárosa, Kijevet az új ország történelmi és kulturális központjává minősítik át.

Az ország állami lobogója Bohdan Hmelnickij zászlaja lesz. Hmelnickij a 17. században élt zaporizzsjai kozák vezető volt, aki Ukrajnát Oroszországhoz csatlakoztatta, és szobra jelenleg Kijev főterét díszíti.

Petro Porosenko ukrán államfő a bejelentésre a Twitteren reagált:

Az új állam kikiáltásakor a 24 ukrajnai megyéből 19 képviselői jelen voltak, de Kárpátalja azon öt megye között van, amely kimaradt az összejövetelből. Kijevből viszont voltak képviselők, igaz, a bejelentést követően a Luhanszki Népköztársaság vezetői már cáfolták, hogy jelen lettek volna az eseményen.

Oroszország vezetői állításuk szerint csak a sajtóból értesültek az új államról.