Mint ismeretes, James Comey az FBI leváltott igazgatója minden, Trump elnökkel folytatott beszélgetésről feljegyzéseket készített. A feljegyzések több, mint felében bizalmas információk is voltak, amelyeket Comey valószínűleg hanyagul kezelt.

James Comey összesen hétszer találkozott az elnökkel, és ezekről a beszélgetésekről feljegyzéseket készített. A hét feljegyzésből legalább négyben "titkos" vagy "bizalmas" minősítésű információk voltak – írja a The Hill.

Az ügyben akár eljárás is indulhat az egykori FBI-vezető ellen titkos információ hanyag kezelése miatt. Érdekesség, hogy ha ezek a vádak beigazolódnak, akkor Comey pont olyan hanyagságot követett el, mint annak idején Hillary Clinton külügyminiszterként, amikor titkos leveleket fogadott és küldött privát e-mail címén. Ez már csak azért is kellemetlen, mert az FBI és Comey volt az, aki vizsgálatot kezdeményezett az ügyben az elnökválasztási kampány kellős közepén. Comey akkor Clintont "különösen óvatlannak" nevezte, ám a volt külügyminiszter végül megúszta a dolgot vádemelés nélkül.

A Hill beszámolója szerint vizsgálat indult az FBI-on belül, hogy fény derüljön arra, Comey megszegte-e az FBI titkos adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatát. A lap szerint ezután akár kongresszusi vizsgálat is lehet az esetből.

Érdekesség, hogy az FBI szerint a feljegyzések "kormányzati dokumentumok", míg Comey korábban, amikor kérdőre vonták, azt mondta, hogy ezek "személyes jellegű dokumentumok".

A dokumentumok besorolása és azok kezelése amiatt különösen érdekes, mert Comey saját bevallása szerint az egyik feljegyzést átadta egy barátjának, Daniel Richmannek, aki jogászként tanít a Columbia Egyetemen. A professzor a dokumentumot kiszivárogtatta a New York Times című liberális lapnak.

Az FBI belső szabályzata szerint bármilyen titkos információt, vagy egy folyamatban levő vizsgálathoz kapcsolódó információt tartalmazó dokumentumot csak írásos engedély birtokában szabad eljuttatnia bárhova is. A szövetségi bűnüldöző szervezet szabályzata azt is kiköti, hogy minden keletkező dokumentum a kormány tulajdona.

James Comey a kiszivárogtatás tényét azzal próbálta védeni, hogy egy kongresszusi vizsgálóbizottság előtt azt állította, magánszemélyként juttatott el személyes dokumentumokat egy barátjának.

Comey a legutóbbi elnökválasztási kampányban politikai szereplővé lépett elő. Ekkor Hillary Clinton email-botrányát vizsgáltatta ki. Később, Donald Trump elnökké választása után, pedig részt vett a Trump körüli oroszellenes hisztéria keltésében.

Az első feltételezések még arról szóltak az amerikai liberális médiában, hogy Comey-t azért váltották le, mert nem akarta felfüggeszteni a nyomozást Michael Flynn ügyében, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadója volt a kampány során, majd később lemondásra kényszerült, mivel kiderült, hogy a kampány alatt találkozott az orosz nagykövettel. Az ügyben kiderült, hogy Trump nem szólította fel, csupán megkérte Comey-t, hogy ha lehet, akkor szüntessék be a nyomozást Flynn ellen, aki egyébként nem követett el bűncselekményt.

A vizsgálóbizottság előtt végül kiderült, hogy Comey olyan szakmai hibákat, sőt talán bűncselekményeket követett el, hogy például kiszivárogtatta az elnökkel folytatott beszélgetést, valamint hanyagul kezelt titkos információkat. Ez pedig megalapozott indok egy vezető menesztéséhez.