Óriási jéghegy szakadhat le az Antarktiszról
2017.07.04. 14:58
Az Antarktisz legnagyobb félszigete az Antarktiszi-félsziget, ami a kontinens északnyugati részén nyúlik ki az Atlanti-óceán és Dél-Amerika irányába. A félsziget déli, kontinens felőli része a Palmer-föld nevet kapta, az északi pedig Graham-föld lett. A szóban forgó Larsen-jégself a Palmer-föld részét képzi. Nevét felfedezőjéről, Carl Anton Larsenről kapta.
A Larsen-jégself A, B és C részre van felosztva. A Larsen A-ról 1995-ben szakadt le egy 1 50 négyzetkilométeres darab. A Larsen B-selfjege 2002-ben esett szét nagyon rövid idő alatt, ekkor 3250 négyzetkilométernyi jégdarab vált le.
A selfjég tömegének már 75 százalékát vesztette el az elmúlt bő 20 évben.
A selfjég egy vízen lebegő jégtömeg, ezért ha leszakadt, akkor szabadon úszó jéghegy jön létre. Közvetlenül nem járulnak hozzá a vízszint emelkedéséhez, közvetett módon viszont igen, mivel ezek tartják vissza az óceán felé áramló jeget, amely ha elolvad, akkor jelentősen megnő a tengerszint.
A Larsen C-jégself az Antarktisz negyedik legnagyobb selfje. A becslések alapján, ha a Larsen C-n keletkezett repedés végigér, akkor egy rekordméretű jéghegy keletkezhet. A szakértők szerint a jéghegy felszíne 5000 négyzetkilométer, vastagsága 350 méter lesz.
A tudósok körében is vitatott, hogy a globális felmelegedés okozza a jégselfek leválását, vagy a jelenség egy természetes folyamat része. Az viszont kétségtelen, ha ilyen mértékben folytatódik tovább a globális felmelegedés, akkor 2100-ra az antarktiszi jég negyede tűnhet el és egy méterrel növekedhet a tengerszint.
Azt még nem lehet tudni pontosan, hogy mi lesz a jégtömeg leválásának a következménye, milyen sors vár a Larsen C-re. A kutatók csak az esemény bekövetkezte után tudják elvégezni a megfelelő vizsgálatokat. Mivel a jégselfek stabilizálják a jégtakarót, ha leszakadnak, instabil helyzetet idézhetnek elő, azaz további leválásokra és szétesésekre lehet számítani.
A Larsen C-jégselfen keletkezett repedés terjedését műholdakkal figyelik a kutatók. Az biztos, hogy a szétesés még idén bekövetkezik, de a kutatók szerint akár néhány napon belül is bekövetkezhet az esemény. A Larsen B-selfjege gyakorlatilag két nap alatt esett szét.
Az emberi tevékenységnek köszönhetően egyre jobban felgyorsul a globális felmelegedés üteme, aminek köszönhetően a szárazföldi jég is gyorsabban olvad, ráadásul a legtöbb tanulmány a folyamatok gyorsulását jósolja.
Az elmúlt évszázadban 20 centimétert emelkedett a világon a tengerszint.
A Kínai Óceánkutatási Egyetem adatai szerint a grönlandi jégolvadás 2014-ben a vízszint-emelkedés 25 százalékát okozta, míg 1993-ban még csak 5 százalékát. Az olvadás másik nagy forrása a Himalája és az Andok gleccsereinek, valamint az Antarktisz jégmezőjének olvadása. Az összhatáshoz hozzájárul a tengervíz hőtágulása is, ahogy a 4 Celsius-fokos, legkisebb térfogatáról melegedni kezd.
A vízszintemelkedés azért jelent problémát, mert víz alá kerülhetnek lakóhelyek, valamint gyakoribbá válhatnak a viharok és a szökőárak a tengerparti térségekben. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) adatai szerint az egyméteres emelkedés ötmillió négyzetkilométernyi területet áraszthat el a világ alacsonyan fekvő területeiből, ezzel a Föld összes termőföldjének harmada semmisülne meg, és közel ötvenmillió menekültet hagyna maga után a tragédia.