A Migrációkutató Intézet 2017. június 28-án „Az integráció tesztje Brüsszelben” címmel megjelent elemzésében a belgiumi, de főként a brüsszeli muszlimok integrációs tendenciáit vizsgálja egy januári felmérés eredményeire építve. Mint az uniós intézmények és a NATO székhelye, Brüsszel, stratégiai jelentőségű város, amelyben a jelenlegi becslések szerint a muszlimok 2030-ra várhatóan többségbe kerülnek. 

Az elemzés lényeges megállapítása, hogy szakadék van az európai muszlim közösségek csendes többsége (kétharmad) és aktív kisebbsége között. A csendes többség szívesen látna egy olyan iszlám-értelmezést, amely lehetővé tenné, hogy jobban beilleszkedjenek az európai társadalmakba, illetve egy, a társadalmi kérdésekről – beleértve az etikát és az értékeket – folytatott párbeszédet a muszlimok és a nem muszlimok között.

 – olvasható az elemzésben.

A többség-kisebbség ellentétet az is jól illusztrálja továbbá, hogy a muszlimok 91 százaléka határozottan elítéli a terrorcselekményeket, a fennmaradó 9 százalék viszont bizonytalan, vagy helyesli a támadásokat. A válaszadók 52 százaléka véli úgy, hogy a terrorizmus legyőzése érdekében az iszlám átfogó reformjára lenne szükség, amely megszabadítaná a jelenleg uralkodó dogmatikus olvasatától, ám 29 százalék tagadja, hogy szükség lenne reformra. 

A Migrációkutató Intézet elemzése kísérlet annak a mostanra Európa-szerte egyre inkább erősödő álláspontnak az igazolására is, miszerint az eddigi európai integrációs intézkedések elégtelennek és tévesnek bizonyultak, amennyiben inkább az önkéntes elkülönülés feltételeit teremtették meg a tényleges beilleszkedés helyett. Ezért az újabb, hasonló civilizációs körből érkező, alacsony integrációs potenciállal rendelkező csoportok befogadására vonatkozó minden uniós és tagállami politikát sürgősen felül kell vizsgálni.