Várhatóan a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezése és az abban való esetleges amerikai részvétel mértéke lehet a fő téma azon a megbeszélésen, amelyet Petro Porosenko ukrán elnök személyesen folytat Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban. A találkozón szóba kerülhet az is, ha Ukrajna Oroszországot agresszornak minősíti, vagy ha hadiállapotot jelentene be Oroszországgal szemben, akkor arra milyen lépésekkel reagálna az USA. Kijev részéről felmerülhet a kérés az USA katonai erőinek ukrajnai állomásoztatására is.

Porosenko államfővé választása óta már a harmadik alkalommal látogat Washingtonba, viszont most először találkozik személyesen az Egyesült Államok elnökével.  

Donald Trumppal találkozva Porosenko várhatóan igyekszik majd elnyerni az amerikai elnök támogatását ahhoz a törvényjavaslathoz, amely átminősítené a Donyec-medencében zajló, eddig terrorellenesnek nevezett katonai műveletet.

A legutóbb kiszivárgott információk alapján Kijev az előterjesztésben Oroszországot hivatalosan agresszornak, a szakadár ellenőrzés alatti területeket pedig megszállt területeknek minősítené.

Andrij Parubij házelnök Porosenko kiutazása kapcsán egy tévéinterjúban beszélt arról, hogy a több mint három éve tartó konfliktus már túlnőtt a terrorellenes műveletek keretein, és ez mindenképpen indokolttá teszi a konfliktus jogi minősítésének a megváltoztatását. A házelnök szerint 2014 tavaszán kompromisszumos megoldás volt terrorellenesnek minősíteni a kelet-ukrajnai műveletet, mert így nem kellett az országban hadiállapotot bevezetni.

A hadiállapot deklarálása azt vonta volna maga után, hogy minden választást el kellett volna halasztani, miközben az ország éppen elnök-, majd parlamenti választásokra készült, később pedig helyhatósági választásokat kellett tartani.

Andrij Parubij közölte, hogy az új indítványban sem lesz szó a hadiállapot bevezetéséről. Ukrajnában egyébként a jövő évben esedékes, hogy újabb parlamenti választásokat tartsanak, amelyen egyes elemzők szerint kétséges, hogy a jelenlegi kormányerők többséget szereznek a törvényhozásban.

Egy másik interjújában az ukrán parlament házelnöke a Trump–Porosenko-találkozó kapcsán abbéli reményének adott hangot, hogy lehetőség szerint megállapodás születhet arról, hogy az USA az eddigieknél komolyabb fegyverekkel vagy esetleg amerikai csapatok Ukrajnába küldésével is segíthetné a jelenlegi ukrán kormányt és hadsereget.

Megfigyelők szerint Porosenko várhatóan igyekszik majd meggyőzni amerikai tárgyalópartnereit arról is, hogy az Egyesült Államok aktívan vegyen részt a válság tárgyalásos úton történő rendezésében.

A minszki folyamat, amelyben az úgynevezett normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország vesz részt, a kijevi vélemények szerint eddig nem vezetett semmilyen eredményre, sem tűzszünet nincs, sem a nehézfegyvereket nem vonták ki a frontvonal menti övezetből, és az ukrán határellenőrzés sem állt helyre az oroszországi határ teljes hosszán, így Kijev álláspontja szerint tisztességes és demokratikus választásokat sem lehet rendezni a szakadár területeken, ahová ellenőrizhetetlenül vonulnak be orosz zsoldosok és katonai csapatok.

Porosenko az amerikai elnökön és alelnökön kívül megbeszéléseket folytat a washingtoni külügy- és védelmi minisztérium vezetőivel, továbbá találkozik az energiaügyi miniszterrel is. Utóbbival várhatóan az Ukrajnát megkerülő, Északi Áramlat 2 elnevezésű orosz gázvezetékkel kapcsolatban folytat majd tárgyalást.