Már legalább 62 áldozata van a szombaton kezdődött hatalmas portugál erdőtűznek, a több mint 60 sérült közül többen életveszélyben vannak. A belügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a lángok terjedéséhez ezúttal nincs köze az embernek. Portugáliában a hőmérséklet meghaladta a 40 Celsius-fokot, de közben száraz viharok is voltak. Valószínűleg az egyik vihar során egy villám csaphatott egy fába. Domingos Xavier Vegas, a Coimbrai Egyetem professzora ugyanakkor azt mondta, hogy a tűz terjedéséből arra lehet következtetni, hogy több helyen egyszerre csaphattak fel a lángok. Az erősödő szél és a forróság miatt oltani is nagyon nehéz volt.

Szokatlanul nagy erdőtűz ütött ki Alaszkában és Indonéziában 2015-ben. Egy évvel később, 2016-ban Kanadában, Kaliforniában és Spanyolországban pusztítottak a lángok. Idén Chilében és Portugáliában követelt több tucat emberéletet az erdőtűz.

A szakértők szerint az elmúlt évtizedekben valóban egyre több erdőtűzre került sor, főleg az Egyesült Államok nyugati részén. Több terjedelmes tanulmányban is arra jutottak, hogy például Amerikában ötször nagyobb az esélye egy erdőtűznek az 1970-es évek óta. Ha pedig tűz üt ki, akkor átlagosan hatszor nagyobb földterületet éget fel, és ötször hosszabb ideig tart.

Ráadásul az elmúlt negyven évben hosszabbá vált az az időszak is, amikor nagyobb a tűzveszély kockázata.

– jelentette ki Jason Funk éghajlatkutató, a UCS nonprofit szervezet munkatársa a Deutsche Wellének. A szervezet rengeteget foglalkozik éghajlatkutatással. Hozzátette, hogy Szibériában és a világ különböző pontjain is hatalmas erdőtüzekre lehettünk figyelmesek, pedig ez eddig nem volt jellemző.

A szervezet kutatásai alapján négyszer, ötször vagy akár hatszor pusztítóbb erdőtüzekre számíthatunk, mint amilyenekkel jelenleg találkozunk.

Funk az éghajlatváltozás tájképre gyakorolt hatását kutatja. Munkája során egyértelmű bizonyítékot talált arra, hogy a klímaváltozás hatással van a tűzveszélyes időszakok hosszúságára, a leégett területek nagyságára és az erdőtüzek gyakoriságára.

Erdőtüzek természetes módon is keletkezhetnek, például a villámnak köszönhetően, de emberi tevékenység is okozhatja, akár egy eldobott cigicsikk.

Az üvegházhatású gázoknak köszönhetően emelkedik a hőmérséklet, ami növeli az esélyt az erdőtűzre. Hogy miért? Mert a melegebb hőmérsékletnek köszönhetően nagyobb lesz a párolgás, ami azt jelenti, hogy az atmoszférába több nedvesség kerül a termőtalajból, amely így szárazabb lesz. Továbbá a melegebb éghajlat miatt gyorsabban elolvad a hó, aminek köszönhetően hosszabb ideig marad szárazon a talaj.

– tette hozzá Funk.

A magasabb hőmérséklet és a szárazabb környezet nemcsak az erdőtüzek gyakoriságát, hanem azok következményeit is súlyosbítja. A tűz gyorsabban terjed, valamint egyre nagyobb területet éget fel.

Az éghajlatváltozás egyik kevésbé ismert hatása, hogy a kártevők elszaporodnak. A rovarok számára a melegebb éghajlat kedvező körülményeket teremt: hosszabb ideig és gyorsabban szaporodhatnak. A rovarok rengeteg fát tesznek tönkre, ami szintén növeli az esélyt az erdőtűzre.

Az emberi tevékenység közül legfőképpen a fakitermelés és a bányászat járul hozzá az erdőtüzek gyakoriságához.

Azonban az erdőtűz nem feltétlenül rossz. Sőt, szükség is lehet rájuk ahhoz, hogy egészséges maradjon az erdő ökoszisztémája. A tűzesetek számának természetellenes megnövekedése viszont rengeteg kárt okoz a természetnek és az embereknek is.

Az erdőtüzek maguk is hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához, mivel fák megkötik és tárolják a szenet, de ha elpusztulnak, akkor erre nincs lehetőség.

– fogalmazott Funk.

A legnagyobb fenyegetésnek a nedves erdős területek vannak kitéve. Különösen a kanadai és orosz boreális erdők.

Portugáliában 1966 óta nem volt ekkora erdőtűz, mint most. Akkor 25 katona halt meg, akik az oltásban segítettek Sintra közelében. Antonio Costa miniszterelnök szerint emberemlékezet óta nem volt példa ekkora tűzre. Sőt, még tovább nőhet az áldozatok száma, hiszen sok leégett épülethez még el sem jutottak a tűzoltók. A kormány a tragédia után háromnapos gyászt rendelt el. Több szakértő ugyanakkor a kormányt is bírálta, mivel évekig elhanyagolták az erdők és az erdészetek fejlesztését.