A francia forradalom hevében íródott Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata meglehetősen egyértelműen fogalmaz: a törvény egyformán törvény mindenki számára.

Ennek ellenére néhány „civil” szervezet nem kívánja végrehajtani a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló friss jogszabályt, egyébként polgári engedetlenség címén, bármit is jelentsen ez.

A haza bölcse, Deák Ferenc vezetésével 1849 és 1867 között már volt ilyen. 

Illetve mégsem. Az akkori „belső emigráció” az idegen hatalmak, a Habsburg elnyomás elleni tiltakozás volt az április törvények és a szabadságharc szellemiségében. Valljuk be, erős lenne a párhuzam.

Most tehát más helyzet van. Mióta a független jogvédői szerephez görcsösen ragaszkodó Magyar Helsinki Bizottság kampányarca, egy nyugalmazott bíró a Hír TV-ben elszólta magát, tudhatjuk, hogy a „civilek” valójában kormánybuktatást szeretnének. Ezt pedig „láthatósági mellényben” kicsit nehezebb végrehajtani.

Persze megszólalt az ügyben Brüsszel, aggodalmát fejezte ki az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, a harmatos magyar ellenzék, így a Demokratikus Koalíció is, akik fittyet hányva a Velencei Bizottság vonatkozó álláspontjára, az alábbi megállapítást teszik: „aki a civilek ellen háborúzik, az a demokrácia és a nép ellen visel háborút,” és a törvény elfogadása előtt pedig azt írták: a Putyin (esetleg Totó kutya) diktálta törvény kémszervezetnek minősíti az összes külföldről is pénzt kapó civil szervezetet.

Az érintett párt legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy harmadfokú bírósági döntés után megfenyegette az ügyben eljáró bírákat és ügyészeket, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy, a demokrácia kérdésében hiteles helynek számító társaság állt ki a külföldi ügynökszervezetek mellett.

Apropó bírák fenyegetése. A contempt of court a common law egyik sajátos jogintézménye, és szó szerint a bíróság megsértését jelenti. Kérdés persze, hogy a DK megnyilvánulása e körbe sorolható-e, de az biztos, hogy a jogintézmény használatos Angliában és Walesben, Ausztráliában, Kanadában, Hong Kongban, Indiában vagy éppen az Egyesült Államokban. A szankció pénzbírság vagy bebörtönzés lehet, például a kanadai szövetségi bíróságok megsértése esetén öt évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbeli bírság is járhat. Angliában viszont a kiszabható börtönbüntetés maximum két év.

Az USA budapesti nagykövetségén biztos nem hallották a Demokratikus Koalíciónak a független magyar bíróságot súlyosan megbélyegző, sértő és kimondottan antidemokratikus megnyilvánulásait. Mert ha így történt volna, remélem most emiatt is aggódnának.