Lengyelország: Brüsszel kettõs mércét alkalmaz
2017.06.14. 21:28
A lengyelek szerint Brüsszel kettős mércét alkalmaz, mivel csak három ország ellen indított kötelezettségszegési eljárást. Az unió következő soros elnöke Észtország is ellenzi ezt a módszert.
Az Európai Bizottság kedden kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre az uniós menekültelosztási kvótákról két éve meghozott döntést.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter az üggyel kapcsolatosan megjegyezte, hogy nem lát semmi rendkívülit abban, hogy a korábban uniós szinten vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt a brüsszeli testület megfelelő eljárással reagál – írja az MTI.
Rendkívüli viszont az az eset, hogy az EB csak három országot nevezett meg, mint amelyek – a testület értékelése szerint – nem valósítják meg a megállapodást"
– szögezte le a miniszter.
Rámutatott: a 2015-ben megszabott kvóta keretében 160 ezer embert kellett volna átirányítani a dél-európai menekülttáborokból, viszont csak 20 ezret helyeztek át, tehát semelyik uniós tagállam sem teljesítette korábbi vállalásait.
Ezért bizonyos igazságtalanságot észlelünk, kettős mércét, e három ország kiválasztását, megbélyegzését"
– mondta. Megerősítette: elhibázottnak tartja a menekültek "kényszerű áttelepítését oda, ahova ők a legtöbbször nem kívánkoznak". "Ez egy helytelen koncepció, amelyet annak idején nem kellett volna elfogadni, ma pedig megvalósítani" – húzta alá.
Észtország, az Európai Unió következő soros elnöke ellenzi, hogy forrásmegvonással büntessék azokat az uniós tagállamokat, amelyek elutasítják menekültek befogadását –hangsúlyozta Andres Anvelt észt belügyminiszter szerdán Tallinnban. Anvelt szerint egy ilyen lépés inkább megosztaná, semmint egyesítené Európát.
Nem hiszem, hogy a költségvetési vagy más pénzügyi büntetés jó lenne, hiszen Európa nagyon különböző országok családja. Gondolnunk kell a jövőre, nehogy összetörjünk valamit. Nincs szükségünk további kilépésekre, az csak gyengítené az Európai Uniót"
– mondta Andres Anvelt a Reuters hírügynökségnek.
Észtország először lesz az EU soros elnöke az év második felétől. A volt szovjet köztársaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy kiutat találjon a zsákutcából, ahová a bevándorlás kérdése körüli nézeteltérések miatt jutott az Európai Unió. Anvelt elmondta, hogy országa szeretne tovább szigorítani az EU külső határainak ellenőrzésén, s egyúttal azt reméli, hogy ez a hozzáállás Varsó és Budapest magatartásában is változást idéz majd elő.
Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia biztonsági aggályokra hivatkozva tagadja meg a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett, többségében muszlim menekültek befogadását. Az észt belügyminiszter éppen ezért szeretné elérni, hogy összekapcsolják a mintegy tucatnyi különféle digitális adatbázist a határ- és rendvédelmi szervek hatékonyságának növelése érdekében. Anvelt emellett további eszközök segítségével monitorozná az unión kívülről érkező, vízummal utazó külföldi állampolgárok mozgását.