Kósa Lajos kifejtette, hogy a törvényjavaslat – a Velencei Bizottság javaslata nyomán – több ponton is változott: így 500 ezer forint alatti támogatási összegnél nem kell feltüntetni a támogató személyét; három helyett két adóév után kikerülhetnek a külföldről támogatott szervezetek köréből azok, amelyek nem érik el a törvényi támogatási szintet; az adatszolgáltatási kötelezettségüket nem teljesítőket pedig csak arányosan, lépcsőzetesen lehet szankcionálni.

Összességében üdvözlendőnek nevezte, hogy a Velencei Bizottság a szabályozási céllal egyetértett.

A frakcióvezető kiállt amellett is, hogy a külföldről támogatott szervezeteknek fel kell tüntetniük az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy ilyen szervezetnek minősülnek.

– mondta Kósa Lajos.

Kérdésre megjegyezte: Trócsányi László igazságügyi miniszter nem minden véleménye került bele a törvénybe, a tárcavezető például a nemzetiségi szervezeteket nem mentesítette volna a törvény hatálya alól, az Országgyűlés azonban így döntött.

A keddi parlamenti határozathozatalokról szólva a frakcióvezető arról is beszámolt, hogy a Ház döntése nyomán július 1-jétől indulhatnak a nyugdíjas szövetkezetek, amelyekben azok a nyugdíjasok, akik szeretnének dolgozni, kedvező adózási formában vállalhatnak munkát.

– közölte.

Kiemelte továbbá, hogy az Országgyűlés előtt a keddi zárószavazások során öt kétharmados törvényjavaslat szerepelt, amelyből mindössze egyet nem sikerült elfogadni, azt, amelyik alapján három Kossuth Lajos téri szobor a parlament – amely jelenleg is gondozza az emlékműveket – tulajdonába került volna.

Megszavazta viszont a Ház az új büntetőeljárási törvényt, a titkos információgyűjtés szabályainak módosítását, az Iszlám Állam elleni fellépésben való magyar részvétel meghosszabbítását és kibővítését, valamint állami ingatlanok egyházi tulajdonba adását – sorolta.

A plakáttörvény-javaslatot – amelyről szerdán szavaznak a képviselők – messzemenőkig indokoltnak nevezte, és szerinte nem véletlen, hogy a Jobbik ágál ellene. A Jobbik a plakátkampányáról összevissza beszél, mind a plakátok számáról, mind az akció finanszírozásáról.

– jelentette ki, majd hozzátette: az a világbotrány, hogy egy milliárdos fogja magát, és felvásárol kilóra egy politikai szervezetet (...), önmagában is a legmegdöbbentőbb korrupciós esemény. (...) A Jobbik maga a korrupció – fogalmazott.

Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik plakátkampányával összefüggésben sajtóhírek szerint a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-nél és a Publimont Kft.-nél költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a frakcióvezető úgy reagált: a NAV – az áfabehajtás miatt – minden olyan esetben vizsgálódik, amikor a szolgáltatás, a szerződés nem tükrözi a szokásos piaci árakat.

Megjegyezte, éppen Simicska Lajosnak – az adóhivatal egykori elnökének – a nevéhez fűződik az az áfabehajtási metódus, hogy minden egyes gyanús esetben meg kell vizsgálni, vajon piaci áron történt-e a szolgáltatás vagy az adásvétel.

Kérdezték a politikust arról is, hogy kötelezettségszegési eljárásra számíthatnak a bevándorlók elosztását elutasító tagállamok.

Kósa Lajos végrehajthatatlannak nevezte az uniós kvótadöntést – mert rengeteg a tisztázatlan kérdés –, majd hangsúlyozta: azt nem is hajtotta végre egyetlen európai uniós tagállam sem.

– fogalmazott. Mint mondta, a kötelezettségszegési eljárás egy bevett intézmény, évente több száz fut belőle az Európai Unióban, Magyarország pedig "az EU-s átlagba simul bele" az ellene folyó eljárás mennyiségével.

Az eljárás ugyanaz lesz, mint máskor: vita kezdődik, a kötelezettségszegési eljárás minden egyes fórumát megjárva pedig a végén, ha odáig jut az ügy, az Európai Bíróság döntést hoz – fejtette ki a frakcióvezető, emlékeztetve, hogy az első kvótadöntés miatt már jelenleg is van egy keresete Magyarországnak és Szlovákiának – amelyhez a lengyelek csatlakoztak – az Európai Bíróság előtt. Szerinte egyébként ha az EU betartaná a jogszabályokat, helyreállna a rend, nem lenne migrációs válság.

(MTI)